Rendben, megkérdezem tudna-e szövegkönyvet kuncsorogni.

Tényleg csak nekem tetszenek itt a röhögések. Én Mable-t igazából csak egyszer sajnáltam meg nagyon, amikor elsírta magát. Azt nem tudom elfogadni, hogy azért idegesítőek a röhögések, mert Mable inkább szánni való. Ennyi erővel akkor ne nevessünk semmin.
-Ne nevessünk a szenilis Levenderen,
-ne nevessünk Dolby-kapitányon aki alig tud menni,
-ne nevessünk Henry-n, mikor előadta, milyen körülmények között élt az árvaházban, és mikor elmondta, hogy örül, hogy kint lehet a napon, mert sose jut ki
-ne nevessünk Ralph-en, akit megcsalnak,
mert ezek mind szánnivaló dolgok.