Kedves Tamáska !

Én pedig egyáltalán nem vagyok megdöbbenve rajtad.

1.A lényeg ugyanis az, hogy az SZDSZ soha nem árulta el elveit (a liberalizmust és az emberi jogok normativ védelmét) mondjuk ellentétben a Fidesszel.
Ez lehet, hogy _neked_ lényeg, de az ország szempontjából lényegtelen. Még az is lehet, hogy igaz, csak éppen nem fontos.

2. Egyáltalán nem árulta el a rendszerváltást (mint ahogy egyetlen más párt sem), hiszen az egy visszacsinálhatatlan folyamat, aminek mindahányan részesei voltak.

Azzal, hogy beállt az MSZP mellé, bizony azokkal vállalt közösséget, akik _ellen_ a rendszerváltás megindult.

3. Még azt sem róható fel az SZDSZ-nek, hogy uralomra segitette a szocialistákat (akik e korszakban megerősitették a kapitalizmus alapjait, és a Bokros csomag végigvitelével, egyáltalán nem visszarendező állampártként, hanem radikális kapitalista liberális módjára viselkedtek) ugyanis azoknak kényelmes ABSZOLUT többségük volt a kormányzáshoz.

Bizony, a Demokratikus Charta létrehozása pontosan arra szolgált, hogy
a. Az MSZP-t kihozza a politikai karanténből,
b. Előkészítette az MSZP-SZDSZ koalíciót.
Ha nincs Demokratikus Charta, nincs ABSZOLUT többség.

A kormányban való szerepvállalásban épp az a FELELŐSSÉG nyilvánult meg, hogy részvevőként TARTSA vissza az MSZP-t a sokak által félt visszarendeződéstől.
Bocsi, de ez rizsa...

4. Egyetlen dolog róható fel az SZDSZ-nek, hogy amikor a szocialisták (de leginkább Horn) az SZDSZ-nek nem tetsző dolgok sorozatát követték el, nem volt ereje illetve ütemérzéke kivonulni a hatalomból.

Mondod, te. Én meg azt mondom, hogy eszébe sem volt kilépni. Ha kilépett volna, akkor az egyenlő lett volna a politikai öngyilkossággal. Egyedül maradt volna. Most az az utolsó szalmaszál, hogy az MSZP szóba áll velük. Más senki. Vajon miért?