"a nydíjasok nyugdíja és a gyemekeik jövedelme között igen erős a korreláció"
A gyermekek számára viszont nem igazak a fentiek ,általában inkább az alacsonyabb jövedelmüeknek van több gyermeke. Igy a nyugdíjasok nyugdíja és gyermekeik összjövedelme között egyáltalán nem erös a korreláció, ezért lenne igen nagy az eltérés a két alternativa között.

A törvény bevezetésével azonnal jelentkezhetne a pozitív hatása. Ehhez persze szükség lenne arra, hogy az emberek higgyenek benne, hogy nem szünik meg mondjuk 4 év múlva a rendszer: ezért lenne jó, ha egyes pártok, újságok, tévék, "szakértök" nem kezdenék el ész nélkül támadni csak azért, mert egy általuk nem kedvelt párttól hallottak róla (ráadásul az ötlet egy civil szervezettöl származik, a Fidesz csak támogatja a dolgot).

Rosszul gondolod, amikor azt feltételezed, hogy az emberek két csoportra oszthatók: az egyik csoportban azok vannak, akik csak akkor szülnek gyereket, ha az összességében anyagi haszonnal jár, a másik csoportban pedig azok, akik az anyagi hátrányokat teljesen figyelmen kívül hagyva szülik a gyermekeiket. Az emberek általában azért szülik a gyermekeiket, mert szeretnének gyermeket, viszont csak bizonyos mértékü anyagi áldozatot hajlandóak vállalni. Emiatt - amennyiben anyagi lehetöségeik korlátozottak és a gyermeknevelés lényeges anyagi hátrányokkal jár - bizonyos gyerekszám után nem szülnek több gyermeket akkor sem, ha egyébként szeretnének. A jól megtervezett családtámogatási formák ezt a "bizonyos gyerekszám"-ot emelik meg azzal, hogy a gyerekneveléssel járó anyagi hátrányokatat csökkentik, igy érnek el pozitiv demográfiai változást.