általában a magas szinten megformált, ihletett, eredeti, katarktikus stb. rock,jazz,(stb) szórakoztató zenéket) úgy, ahogy az iparművészetet. Ahogy e hagyományos def. támadható (műalkotás-e az Iparművészeti Múzeum?), úgy támadható ez az elhatárolás is. A rockzenével kb olyan nehéz a helyzet, mint a szecesszióval: a művészi igényesség átitatja a mesterséget. (vö. Fripp magáról "professzionális zenészként" gyakran beszél, művészként emlékeim szerint soha, híres szemináriumai is Guitar Craft címen futottak, valós kapcsolata un. komolyzenével, vagy akár a szabad improvizációs zenészekkel nem volt, pedig ismeri és nagyra tarja őket (pl Frith-t).)

"Az első kritériuma, a 'gyönyörködtetés' magától értetődő, de keveset is mondó, ugyanis nyilvánvaló, hogy a diszkó is arra szolgál, legfeljebb kicsit máshogy, mint az opera."
Gyönyörködtetés: biztos, hogy magától értetődő? azért ez a def. ennél használhatóbb, éppen, mert: "sokkal messzebbről, tágabb értellemben, egy társadalmi tevékenységként jellemzi" a m.-t. A diszkó egyértelműen alkalmazott, "hasznos művészet", amennyiben hasznosnak fogadjuk el funkcióját a szórakoztatóiparon belül. (aki zenei gyönyört keres a diszkóban az elég elvetemült)
A diszkó "főnöki értelmében" persze nem ilyen éles a különbség -főnöknek éles-, nekem létező (de esküszöm nem foglalkoztam vele annyit összevéve, mint az utóbbi napokban:).

"mi a fenének kell egy zenének radikálisan újnak lennie -az un. komolyzenében semennyire sem csökkenti az értéket, ha valami 300 éves-, miért nem jó az, ha egyszerűen csak igényes, mind tartalmilag, mind előadásában magas szinvonalú?"
De gyere a papához! semmilyen műv. ágban nem csökkenti egy mű értékét, ha 300 éves (sőt: egyfajta bizonyítvány) csak, ha valaki újként és sajátjaként próbálja el(ő)adni. lásd: igényes, színvonalas festmények a Majális stílusában á 300.000ft, bestseller könyvek(egy része), stb. Egy Operabál repertoárja e tekintetben ugyanolyan értékes, mint egy kortárs zenei koncertsorozaté (esetenként: sőt).

"A [mai] progrockban is van avantgard vonulat, akik próbálnak újfajta dolgokat is csinálni..." itt a Genesisből indultunk ki, és ami támadva volt az inkább a progrock, mint 70-es évek eleji MŰFAJ (és NEM prog=haladás értelmű jellemző) mai létjogosultsága, sikerének mai oka. Ha valaki ma rockzenészként kisérletezik és valóban új dolgokat tud csinálni, az (bár kisebbfajta csoda:) biztosan izgalmas, és érdekel. Kire gondolsz?