Íme egy könyvajánló a Magyar Nemzetből:

Koktél Tájm

2002. január 14. 1:00

P. G. Wodehouse

"P.G.Wodehouse-t egy kicsit Shakespeare alá helyezem, és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé." Ezt írta a fent címként szereplő regény írójáról egyik kritikusa: James Agate. Wodehouse az 1900-as évek legkedveltebb angol humoristája, és legtermékenyebb regényírója. Körülbelül 100 mű kötődik a nevéhez.

A mű történetéből leszűrhető tanulságok akár aktuálisak is lehetnek:

1.: Ha képviselő szeretne lenni, akkor ne írjon szókimondó, eseteket részletesen leíró regényt a kortárs fiatalok erkölcstelen életéről. Szerzői mivoltának leleplezése után ugyanis feltehetőleg nem fogják megválasztani. Mindezt csak úgy kerülheti el, ha egy semmirekellő rokonát megfizeti, legyen ő a mű szerzője. Ám a semmirekellő rokon a magasabb haszon reményében képtelen lesz megtartani a titkot. Ebből származnak a bonyodalmak.

2.: Könyve sikere azon is múlik, hogy magas rangú egyházi vezetők hevesen kritizálják-e a szószéken állva. Ha igen, néhány napon belül a kiadója megtöbbszörözi az addig eladott példányszámot.

A történet fordulatokban gazdag. Ezt a remekül megrajzolt karakterek színes forgataga teszi még izgalmasabbá. A Koktél Tájm szereplői egyenrangúak. Feltűnéseik a könyv lapjain a tenger hullámzását idézi.

A történet szövevényessége és véletlen eseményekben való bővelkedése, lehetetlenné teszi azt, hogy a főhős alakjához szokott olvasó elképzeléseit ráerőltesse a műre.

Nézzük csak, kik vannak jelen a regényben: egymástól elszakított, szerető szívek; úrnőjébe szerelmes, gazdag komornyik; zoknit kötögető, irodalmi ügynök aggastyán; az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága; valamint néhány mindenre elszánt "keselyű", akik a Koktél Tájm című regény szerzősségét bizonyító levelet akarják megszerezni. Nem találunk még hasonlót sem a következőkhöz: Rambo a hős; Jack a kigyúrt testű szívtipró; Pamela a szőke bombázó. Ez nem egy "te is lehetnél ilyen, te sem leszel ilyen" jellegű történet. Amit Rambo, Jack és Pamela esetében már megszokhattunk. Inkább a "te is ilyen vagy, én is ilyen vagyok" jelző illik rá. Természetesen sok-sok komikummal megfűszerezve - mely mindenképpen őszintébbnek látszik az előzőeknél.

A Pór Bálint által készített magyar nyelvű fordítás a történet szigorú és szó szerinti átültetése helyett, tartalmazza például a "reszket, mint a miskolci kocsonya kifejezést" is. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha kijelentem, aligha szerepelhetett ez a kijelentés az eredetiben. A fordító így fokozza a szerző által képviselt angol humor hatását.

Írásom elején P. G. Wodehouse egyik kritikusát idéztem. Engedtessék meg, hogy két szó elhagyásával, és egy betoldásával a gondolatot zárásként ide illeszem: P.G. Wodehouse-t Shakespeare alá helyezem, és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé.

Nagyszerű olvasmányélményt nyújt a Koktél Tájm minden korosztálynak.