A címbéli misztikus "cégautó" szó fogott meg. Kezdő alkalmazott koromban (úgy 3 éve) nagyszerű perspektívának számított egy olyan cégnél elhelyezkedni, ahol cégautót adtak. Nekem is sikerült egy ilyen helyre szert tennem. Mondák, van autó, kb 3 hónap után ingyenes lesz a Bp-i magánhasználat is, mehetek ide-oda, egyszóval kánaán. Meg persze a magánhasználatkor keletkezett károkét a felelőséget nekem kell vállalnom. mondom, oké. és itt jön a történet érdekes része:
2000 nyár: a Kerepesin menve magánhasználat során egy mindenki számára biztos ismert rekeszhúzó vasat (1-es hajlított gömbvas) dobott fel az előttem haladó kereke, ami szépen beleszállt az autó elejébe. A kár néhány 10.000 Ft, OKÉ, mondom kifizetem. Telik az idő, eljő a tél: haladok az APEH-ba a főúon, fordulnék az intézmény elé, amikor is egy, a járdán parkoló autó tolatni kezd, és se szó, se beszéd, belémtolat. Pechére nem akart megegyezni, tehát nem elég, hogy a rendőr őt hozta ki hibásnak, még föl is jelentette. Na ekkor már egy kicsit morcos volt a főnökség a cégnél, de még ez is megoldódott. Röhögtünk bent, hogy csak akkor nem törik az autó, ha áll a parkolóban, és nem megyünk vele. És ekkor jött a slusszpoén, 2001 tavasza: ÁLL az autó békésen a ház előtt, én meg bent a házban még békésebben reggelizek, amikor csöngetnek! A szomszéd néni az, (aki ráadásul az utca másik oldalán a szembelévő ház mellett lakik, tehát csak fél szomszéd) és mondja, hogy VÉLETLENÜL BELETOLATOTT a parkoló autóba! (Mondanom se kell, hogy szőke) El lehet képzelni a távlságot az ő háza és az én autóm között. Na, ekkor feladtama a küzdelmet, a földön fetrengtem a röhögéstől. Másnap megvonták tőlem a cégautót.