Egy kicsit hosszú leszek, bocs.

Mindenekelőtt melegen ajánlom mindenkinek az Amatőrcsillagászok kézikönyve c. MCSE kiadványt. Nagyobb könyvesboltokban talán még kapható - vagy az MCSE-től megrendelhető. A javított kiadása legjobb tudomásom szerint már a nyomdában van.

A távcsövekről: a Hama, Porst stb. és népi zenekara által árult vackok csak arra jók, hogy egy életre elvegyék a megajándékozott kedvét az amatőrcsillagászattól. Dióveréshez meg túl rövidek.
Távcsőboltokban már lehet jóminőségű optikát/mechanikát venni, ha a pénz nem számít. Az tény, hogy egy igazán minőségi cucc végülis megéri az árát, mert egy életre szól.
A másik lehetőség, hogy pl. hirdetésen keresztül vesz az ember magának a bolti árnál lényegesen olcsóbb, de nem rosszabb műszert.
Pl. itt vannak apróhirdetések.

Asztrofotózás: az észlelő csillagászat legnehezebb "témaköre". Egy-egy jó fotó mögött többévnyi szívás és több méter ellőtt film áll. Igazából nem a felszerelés ára és a távcső mérete számít, hanem a rengeteg tapasztalat.

Mi kell a kezdőnek? Erre piszok nehéz választ adni. Valójában egy jó binokli, vagy egy jó minőségű kis távcső is hatalmas élményt nyújt, ha megtanuljuk használni. Sőt, pl. bolygómegfigyelésre egy kis távcső sokkal alkalmasabb, mert a képalkotása kevésbé érzékeny a légkör nyugtalanságára.

Amikor először néz az ember távcsőbe, általában csalódik a látványban. Nem a színes-szagos asztrofotók világát látja az okulárban, hanem valami halvány pacát, vagy egy légköri tubulencia által elmosott, ide-oda ugráló bolygókorongot.
A legfontosabb, hogy meg kell tanulni látni.
Ehhez sok-sok türelem és ég alatt töltött éjszaka kell, nem millió forintos csili-vili távcső...

Zárszóként hadd idézzem az Amatőrcsillagászok kézikönyvének nyitó mondatait:
"Az észlelés vagy megfigyelés legelöl áll az amatőrcsillagász szótárában. Azokat az alkalmakat jelenti, amikor az eget vizsgáljuk - legyen célunk adatok gyűjtése, vagy csak "egyszerű" gyönyörködés a csillagok világában. A két dolog külön kategóriát alkot, nem lehet őket sem összehasonlítani, sem rangsorolni. Nem könnyű választ találni a kérdésre, miért is megyünk ki rendszeresen az égbolt alá. A fő mozgatóerő kétségkívül az a nehezen nehezen leírható élmény, amit a Világegyetem látványa, jelenségei nyújtanak számunkra. Az amatőrcsillagászat megtaníthat bennünket többet, szebbet látni a Világegyetemből. Távoli, sokszor nagyon távoli világokat ismerhetünk meg a távcső mellett, olyan égitesteket és jelenségeket láthatunk, melyekről korábban sejtelmunk sem volt."

csakb