Tessék egy kis anyag contra olvtárs billentyűzetéből:

A 168 óra című lap a Magyar Rádió pénzén indult, a Rádió infrastruktúráját használták fel a felfuttatásához. Aztán ez a közpénzből "megcsinált" lap pénzt fialt, Mester Ákos saját zsebébe - ugyanis a lap, hogy, hogy nem, magántulajdon lett. Annak lett nyilvánítva.
Csak úgy. Ez a lap immár jónéhány napja nem tudja, hogy ki az a Kaya Ibrahim. Mi fantomokkal nem törődünk, viszont azt nem tudjuk még mindig, hogy miért egy közpénzből működő intézmény vagyonából gründolt magának lapot a Magyar Narancs által simlis privatizátornak nevezett Mester Ákos.

A Magyar Televízió 1994 után rengeteg "külső munkatársat" foglalkoztatott, óriási összegekről szóló szerződéseket kötöttek, amik mögött sok esetben nem is állt valós teljesítmény. De a megfizetettek mind brancsbeliek voltak. A Magyar Televízió közpénzből működik!!!

Amikor Bokros Lajos megbukott, a végkielégítését egy alapítványnak adta. Csakhogy ennek az alapítványnak az elnöskégében ott ült Bokros Lajosné őnagysága...

Érdekesség: Békesi László jóbarátja a Kanadában elítélt szaknévsoros Bodnárnak. Mellesleg ő is a fotexesek körébe tartozik.

Az olajügyekben elhíresült Energol Kft. és Conti-Car Kft. vezetői ismertek MSZP-s körökben, így például a Csikós József nevű alak, aki MSZP-s képviselő is volt. Az olajügyekben érintett szermélyek jórészt az MSZP holdudvarához tartoznak.

Kuncze Gábor belügyminiszterként több alkalommal is együtt reggelizett a kazettahamisító VICO-s Fenyővel, és egy bálon olyan fénykép készült róla, amin kedélyesen barátkozik az azóta szerencsésen meggyilkolt Prisztás Józseffel. Fenyőnek egyébként jóbarátja volt Pető Iván is, akivel gyakran megbeszélte a dolgait.
Gál Zoltán, az Országgyűlés 1994-1998 közti proli elnöke (a Házelnök csengője helyett a ragacsos kiskanalával kocogtatta a koszos kávéscsészéjét) 1988-ban belügyminiszter-helyettes volt. Ebbéli minőségében adott utasítást 1988. október 23-án, hogy a motoros rendőrök a tüntetők közé hajtsanak. Ma "modern európai szociáldemokrata."

Sándor László MSZOSZ-elnök annak idején az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Ebben a minőségében 271 millióért adott el egy 645 milliós Budapest Bank-részvénycsomagot a Medicor Holding Rt.-nek. Később több, mint 1 milliárd forintot dobott ki a közpénzből működő OEÖ pénzéből értéktelen Medicor-részvényekre. A Medicor személyi állományában, érdekes módon, MSZP-s emberek vannak.

Máté László egykori MSZP-alelnök: Az ország legjobb malmát, a nyolcmilliárd forintot érő Budai Hengermalmot Máté László félmilliárdért vette meg, oly módon, hogy az ÁPV Rt.-ben üldögélő barátai segítettek neki ebben, és a Postabanktól hitelt vett fel, amit azonban nem nagyon fizetett vissza. A malom nem működik, pedig hatalmas kapacitása és korszerű technológiája van.
Viszont a köztartozásokat fölhalmozták. Máté László köszöni, jól van...

A tv2-t működtető MTM-SBS cég (amelyben résztulajdonos Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus főtitkára) 1998-ban tőkeemelést hajtott végre, nagyrészt az EBRD (itt volt ebédjegyosztogató és szabadság-beosztó személyzeti igazgató Németh Spontánprivatizátor Miklós) segítségével. Ehhez jelzálogba adta a frekvenciát, amit pedig a médiatörvény tételesen is
tilt. Az ORTT akkori elnöke, Révész T. Mihály (Horn embere) természetesen szemet hunyt efölött, pedig azonnal fel kellett volna bontani a céggel a szerződést.

tv2 ismét: a frekvenciákra pályázni lehet az ORTT-nél. A tv2 vezetésének egyik hölgyalkalmazottjának apja az ORTT pályázatokat elbíráló kuratóriumának tagja volt, amikor a tv2 nyert... A tv2 egyébként azzal kapta meg a frekvenciát, hogy kevesebb reklámidőt ígért, mint a többi pályázó - ezt persze azóta sem tartják be, de senkit nem vontak ezért (sem) felelősségre.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy a tv2 a sugárzott reklámok után kap pénzt, de csak a pályázatban foglalt reklámidő után fizet adót...
Kereskedelmi adók: az RTL Klub és a tv2 többmilliárdos áfatartozása mindeddig nem szúrt szemet senkinek, és úgy látszik, hogy ezek az adók nyugodtan működhetnek így is...holott ez azt jelenti, hogy ezek a gagyiadók az adófizetőkön élősködnek.

Kommunisták a tömegtájékoztatásban: az MTI vezérigazgatója a borzalmas múltú Dorogi Sándor. A másik nagy hírügynökség, a Ferenczy Europress szintén a bolsevisták gyűjtőhelye: a névadó, Ferenczy József (Josef von Ferenczy), aki mellesleg Magyarország utazó nagykövete (!), 1945 után a hírhedett Katonapolitikai Osztály D-osztályát (elhárítás) irányította.
Egy müncheni bíróság adócsalásért nemrég jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte. Hírügynökségét olyan nevek fémjelzik, mint Pálos Tamás, az MTI egykori rettegett kommunista vezérigazgatója; Csák Elemér, a moszkvai ösztöndíjas egykori New York-i tudósító, a kommunisták megbízható embere; Bajnok Zsolt, a rosszemlékű Tájékoztatási Hivatal egykori vezetője, a Magyar Hírlap (a
kommunista kormányok lapja) volt főszerkesztője. A Ferenczy Europress a német Axel Springer konszerntől kapja a pénzét; ez a konszern a megyei lapok nagy többségét olcsón megvette 1990-ben, cserébe a régi kommunista gárda a helyén maradhatott. A bolsevisták információs terrorja töretlen.

A hírhedt Tocsik-ügy: az ÁPV Rt. tartozik különböző önkormányzatoknak a privatizált ingatlanok miatt. Az ÁPV nem fizet.
Alkudoznak. Az ÁPV megbízza Tocsik Mártát, hogy minél többet takarítson meg neki. A megbízás alapjául szolgáló dokumentum hamis.
Tocsik mellesleg eredményes, 800 millió forint sikerdíjat kap. Ezt aztán elosztja saját maga és az MSZP, illetve az SZDSZ pénztárnokai között. Így lesz közpénzből (ÁPV.Rt.) magánpénz, majd pártpénz.

Szekeres Imre szállodaügye: Szekeres és neje egy Postabank-céggel lízingeltet egy szállodát, barátaik ötlete alapján.
Szekeresék az ötletadó és a szállodát működtető barátaiknak hosszú távú bérleti szerződést ajánlanak. Ám kiderül, hogy ez jó üzlet, így csak egy éves bérleti szerzédés születik. A barátok szószegés miatt nem fizetnek. Az illetékes önkormányzat gyorsan kiteszi őket a szállodából, az üzletet pedig Szekeresnének az épületbe korábban, titokban bejelentett cége veszi át.
Amikor a Postabank az ilyen jellegű hitelek miatt öszeomlik, akkor a költségvetésből megtámogatják. Tehát: a közpénz először magánpénzzé, esetleg pártpénzzé válik, majd a hiányt ismét közpénzből pótolják, és kezdődhet elölről a dolog.
Szocialista módon.

Horn-villa: Horn Gyula villáját a Postabank Rt. cége, a DOM Rt. építette meg, úgy, hogy Hornnak és családjának az első kapavágástól az utolsó simításig az egész nem került többe tizenkétmillió forintnál. A II. kerületi villanegyedben, egy akkora telken.
Csak a telek többet ér...
A Postabanknak ezen az volt a haszna, hogy Horn ezzel a cég lekötelezettjévé vált.

A szovjet államadósság ügye: az államadósság értékesítésében rejlő ülzeti lehetőségeket egy bizottság szétosztja a kedvezményezettek között. Kedvezményezett az, aki a szovjet adósság jogutódjában, Oroszországban talál olyan árut, amit más piacokon lehet értékesíteni. Ekkor Oroszország kifizeti az áru vételárát, a lebonyolító pedig befizeti a magyar államnak
a megfelelő öszeget. A bonyolítónak pályázni kell erre a lehetőségre, és a befizetési arányra javaslatot kell tennie. Ez az adat szükségszerűen titkos. Ám a szocialista kormány az egész ügyletet titkosította. Az állam képviselői, a kedvezményezettek és a döntéshozók ugyanannak a politikai körnek a tagjai! (Pál, Dunai, Kapolyi, Máté, Hujber.) Olajban is ment az adósságtörlesztés. Ugyanez a kör - miniszteri jogon - közbeiktatjaa New Yorkban bejegyzett HFT nevű cégét, majd MOL-elnökként fogadják a saját cégük beiktatásával és hasznával érkező olajszállítmányt, mintha állam küldené államnak.

Vodka Zsurkon: A széphajú Baja Ferenc (akinek hajviseletéről, akárcsak oly sok baloldali politikus belső romlottságot tükröző külső ziláltságáról, bármely pszichiáter tanulmányt írhatna) környezetvédelmi miniszterként alaposan megtámogatta a saját érdekeltségébe tartozó zsurki vodkagyárat - közpénzből.

Gigastorage-ügy: egy Bisszer Dimitrov nevű bolgár ex-titkosügynök Franciaországban egy számítógépes keménylemez-gyártó üzemet vásárolt. Ehhez jelentős hitelt vett fel, a francia állam is támogatta több tízmillió frankkal. Hitelezett neki a HFT (résztulajdonos: az OTP) és a bécsi CW-bank (az MNB leánybankja.) A pénzt a bolgár egy amerikai számlára utalta.
A franciák, miután Dimitrov nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, letartóztatták, de a pénz nem került meg. Dimitrov egyik munkatársa, Peter Dobrev a Kereskedelmi Bank exelnökének, Horn kabinetfőnökének, Apró Piroskának a férje. (Apró Piroska Apró Antal, a hírhedett bolsevik lánya.) A pénzeket kölcsönző bankokban tulajdonosként, igazgatósági tagként Apró Piroska baráti köre ült. A bolgárnak hitelezett pénzek tehát a magyar költségvetésből is származtak, és benne volt a szocialista kör megint.

TB-ügy: Kelet-Magyarországon egy magáncég, a Zefirus BT. olcsón felvásárolja az egykori SZTK, ma TB ottani ingatlanait. A Zefirus csóró cég, így a Villamos Művek egyik főosztályvezetője - törvénytelenül - a vállalat pénzéből átutal a Zefirusnak több százmillió forintot. Az ingatlanokat eladó TB-döntéshozók, a pénz átutalója és a Zefirus tulajdonosai ugyanannak a szocialista
klientúrának a tagjai. Az ügyben Baja Széphajú Zsurkivodkás Ferenc is érintett volt. A lényeg itt is: a döntési pozíció felhasználása közpénzek magánvagyonná alakítására.

TB ismét: az Egészségbiztosítási Önkormányzat százhatvanmilliós fizetési kezességet vállalt a Postabank érdekében (a Postaban ezzel élt is.) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal együtt egymilliárdos tőkeemelést csináltak a Postabanknál. Az ügyek mozgatója az EÖ elnöke, EGYBEN a Postabank felügyelőbizottsági tagja, Sándor László volt, aki egyébként érintett volt a VIP-hitelek ügyében is. A közpénzből élő EÖ pedig bukott egy nagyot.

TB még mindig: a közpénzek herdálására jó példa: százötvenmillió ment el a nem létező CM-klinika "működésének" támogatására, járulékelengedések elvtársi cégeknek, a sosem működött vényellenőrzési rendszerre kifizetett milliárdok...A haveri, elvtársi cégek megint jól jártak, a közpénzből élő TB pedig ismét bukott...

Pilótajáték: Tribuszerné ügye váltotta ki a legnagyobb botrányt. Róla tudni kell, hogy a kádári titkosszolgálat egykori alezredese, később MSZP-s képviselő Lusztig Péter élettársa.
Lusztig gyaníthatóan rejtőzködésében is segítette a nőt, mégsem vonták felelősségre bűnpártolásért...

Pártingatlanok: több helyütt, például Pécsett példa van rá, hogy az MSZP az ingyen használt állami tulajdonú ingatlanokat jó pénzért kiadja vállalkozóknak, cégeknek. vagyis a közvagyonból ismét pártpénz lesz.

Xénia Láz-ügy: Czégé Zsuzsa cége, a Félixfilm Stúdió az MTV számára döbbenetesen hátrányos szerződés által az éppen csőd szélén álló MTV költségvetéséből több százmillió forintot vett fel a Xénia Láz c. sorozatért. A Xénia Láz Mozgalom később egyesült az úttörőmozgalommal. (!!!) A Xénia Láz Mozgalom vezetője Schmuck Andor MSZP-s képviselő volt, aki a Xénia-klubtag gyerekeknek családjuk anyagi helyzetét, fogyasztási szokásait és szellemi beállítottságát (!!!) tudakoló
kérdőívet küldetett szét. A sorozat egyébként Máté László MSZP-s vállalkozó egyik cégének, a WÉS Rt.-nek a termékét, egy "energiaitalt" is reklámozta, amiből a Magyar Televíziónak viszont nem volt haszna.
Tehát: aránytalanul nagy összegű magánvagyon lett közpénzből (az MTV pénzéből), és törvényellenes árureklámozás, valamint törvényellenes információgyűjtés is tarkította ezt az MSZP-s érdekeltségű történetet.
Hozzátartozik még, hogy Czégé Zsuzsa tulajdonostársa volt a meggyilkolt Prisztás József. Czégé Zsuzsa klubjában Prisztáson kívül gyakran megfordult Horn Gyula, valamint a Kordax-ügyben is érintett Csintalan Sándor is.

Technomark-ügy: a főváros közművállalatainak több százmilliónyi pénzét az SZDSZ-es és Hit Gyülzekezet-tag Székely Gábor (persze ő sem székely...) alpolgármester segítségével kölcsönadják magas kamatra a Technomark nevű befektetési társaságnak. A Technomark az első esedékes kamatot kifizeti (magából a kölcsönből) Később saját értéktelen papírjaival fizet.
Közben a pénz a bécsi sógornő cégén keresztül a karibi térség felé mozog. A Technomark fizetésképtelenné válik, felszámolják.
A befektetői oldalon (a fővárosnál), ugyebár, bűncselekmény nincs (jóhiszemű befektetés volt...), tehát büntetés sincs.
Ám: pénz sincs. Az ügyben szereplő nevek később felbukkannak más ügyletekben is: művészeti kuratóriumok, fővárosi vagyonbizottság elnöki tisztsége (!!!), stb.

Nádor '95-ügy: a magyar titkosszolgálatok a számukra nélkülözhetetlen mobiltelefon-lehallgató készülékeket a Nádor '95 Rt.-re és más magáncégekre bízták. A Nádor az 1998-ig kifizetett 3,4 milliárd forintért csak 2,4 milliárd forint értékben szállított árut.
Ráadásul ezeket az eszközöket az állam csak bérli, tulajdonosuk a magáncég. (!) Érdekes, hogy a Horn-kormány egy részben külföldi magánszemélyek által jegyzett céget bevont egy ilyen, a titkosszolgálatokat érontő ügybe... E mögött a költségvetésből finanszírozott ügy mögött az MSZP-klientúrához tartozó személyek állnak...

Agrobank-ügy: a költségvetés által finanszírozott egzisztencia-hiteleket (E-hitel) az Agrobank úgy adta meg, hogy a szerződésbe belefoglalták: a hitelfelvevő az E-hitellel privatizálandó vállalat részvényeinek 25 plusz 1 százalékát átadja az Agrobank egyik vezetője, Kovács Mihály által direkt ebből a célból alapított cégek valamelyikének. Így tehát: a Kovács érdekeltségébe tartozó cég
tulajdosznszerzése lehetővé teszi a hitelezett döntéseinek ismeretét, így, úgymond, kisebb a hitelkockázat. És: a közpénzből nyújtott E-hitel egy részével, teljesítmény nélkül, a magánvállalkozás tulajdont szerez. Vagyis: közpénzből ismét magánvagyon lesz.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Agrobank-vezérek (Kovács Mihály és a Dreyfusként kezelt Kunos Péter) aranyügylete kapcsán kirobbant botrány idején támogatta az Agrobankos alakokat. Surányi tehát bűnpártoló.
Pillér-ügy: a kárpótlásijegy-tulajdonosok jó hozam reményében jegyeiket a Pillér I. és a Pillér II. ingatlanalap befektetési jegyeire cserélték. Az ingatlanalapot kezelő Prudent Invest Rt. az alapokban lévő ingatlanok eladásával, bérbe adásával és újabbak vásárlásával igyekezett nyereséget termelni. Az ügyletekbe azonban beiktatták az Immober Rt.-t, melyet a szerződések szerint a vételár 2 és fél százaléka illetett meg, azonban mindenfajta tényleges tevélkenység nélkül. A Prudent Invest vezetői (késő kádári gazdasági csapat) és az Immober vezetői között régi, elvtársi kapcsolat volt. Megint jól jártak az élősködők. Viszont 60 millió forint értékű kárpótlási jegy eltűnt...

Mátrai Erőmű: a Horn-kormány olcsón eladta a német RWE-EVS cégnek a Mátrai Erőművet, olyan titkos garanciával, miszerint a cég Bükkábrányban új erőművi blokkokat építhet, és azokat - bár az átlagosnál sokkal drágábban termelnek áramot - közvetlenül a paksi Atomerőmű után kapcsolják rá a hálózatra, így garantálva a bevételt.
Az ÁPV vezére, Kocsis István nem sokkal az ügylet után az RWE alkalmazottja lett havi 18 ezer márkás fizetésért. Ehhez miniszteri engedély kellett, amit Csiha Judit privatizációs miniszter (aki ekkoriban vett fel 8 millió forint értékű VIP-hitelt) meg is adott. Egyebek között ez az olcsón privatizált erőmű hozta be a költségvetésbe azt a pénzt, amivel a csőd szélén álló Postabankot meg lehetett támogatni, és így VIP-hiteleket és egyéb segítségeket igénybe venni. Közvagyonból magánvagyon.
Megint.

Bizományi-ügy: 1998-ban a választási kampány idején a BÁV Rt. 15 millió forintért (!) kibérelt egy 150 négyzetméteres raktárhelyiséget az MSZP Köztársaság téri székházának pncéjében. A BÁV a környéken megszokott bérleti díjaknak (kb. 800 Ft/négyzetméter) kb. tízszeresét fizette be az MSZP számlájára. Kell-e mondani, hogy a BÁV Rt. vezetőségében is régi kommunisták üldögéltek?
A BÁV Rt. hasonló üzletet kötött az MSZOSZ-szel is, amelytől festményeket vett. Könyv szerint a festmények értéke 200 ezer forint volt, a BÁV azonban 20, 3 millió forintot, fizetett az MSZOSZ-nek. Ez a valós érték több, mint 100-szorosa!!!
A BÁV Rt. Az ÁPV Rt. tulajdona volt, majd 1998 elején a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési bank tulajdonába került. Vagyis, ismét közpénz vált pártpénzzé.

Co-Nexus-ügy: a Co-Nexus Rt. olyan szerződést kötött az ÁVÜ-vel (még 1991-ben), hogy az ÁVÜ a Co-Nexusnak átad egy négymilliárd forint értékű vállalatcsomagot. László András, a Co-Nexus vezetője nem tudott elszámolni a szerződésben szereplő fizetési határidőre a pénzzel, a kiürült vállalatok értéke pedig ekkorra már meg sem közelítette a 4 milliárdot. László András cége
jó kapcsolatokat ápolt MSZP-s és Postabankos körökkel.

Globex-ügy: A Globex Rt. a bankhitelekből, részvényportfóliókból (köztük vidéki és fővárosi önkormányzatok jelentős részvényvagyonából), valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségeik elmulasztásából származó vagyont a vállalat vezetői kivonták, és Münchenben alapított vállalataikba helyezték át. Az ügyben érintett volt a Keleti-féle honcédelmi minisztérium, a Postabank és az izraeli Leumi Bank is.

Kordax-ügy: a Kordax Rt. olajban utazott, vám- és áfacsalással növelte a vagyonát. Szlovákiába szállított feldolgoásra nyersolajat,és azt benzin és gázolaj formájában hozta vissza. Ezek után nem kellett vámot fizetni. Azonban olyan készterméket is behozott a Kordax, amit nem az általa kivitt nyersanyagból készítettek. A Kordax végül 10 milliárdos köztartozást halmozott fel. A cég tulajdonosa, Kelemen Iván a cég pénzéből az MSZP és az SZDSZ kampányát is támogatta, együtt vacsorázott
Budai Lászlóval, a Tocsik-ügyben elhíresült SZDSZ-es vállalkozóval és Pető Ivánnal. Kelemen Iván egyik munkatársa Csintalan Sándor.

Ok-Tat-ügy: Az Ok-Tat tankönyvkiadó kft. a Kulturális Minisztérium támogatásában részesült. A miniszter Magyar Bálint volt, a cég egyik vezetője Magyar Bálintné. Vagyis közpénzből lett ismét magánvagyon, és a cég így szerzett előnyt a többivel szemben.

Zsinagóga-felújítás: hová tűnt a magyar állam által a Dohány utcai zsinagóga felújítására adott kb. 300 millió forint?

Zsinagóga: Fenyő János, Zemplényi György, Szemjon Mogiljevics és Tasnádi Péter helye a Dohány utcai zsinagógában ki névtáblával van biztosítva. Az ex.-munkásőr Zoltay persze tudja, mit csinál...

Szocialista etika: Paszternák László, a dagadt bányásszakszervezeti vezér teli szájjal habzik a Fidesz-kormány ellen, követelve a bányászok életkörülményeinek javítását, ám az ő cége külföldről, drágán hozat be szenet. Vagyis nem a magyar bányászok munkalehetőségeit igyekszik bővíteni...

Szocialista etika megint: Horn Gyula, aki 1956-ban önként lépett be a hazaáruló Kádár karhatalmistái közé, természetszerűleg érintett az ügynöktörvényben is, hiszen a kádári elit tagjaként ő is kapta és olvasta a jelentéseket. Horn válasza: "Na és?"

Szocialista etika még mindig: a Nagy Imre kivégzését megszavazó Nyers Rezső még mindig a "modern európai szociáldemokrata" MSZP egyik tisztelt tagja.

Baloldali etika újra: Farkasházy Tivadar, a Soros Alapítvány kitartottja, a Magyar Rádió belső szabályzatát megsértve, rendszeresen szerepel az RTL KLub nevezetű kereskedelmi csatorna (találó kifejezés a csatorna...) egyik igénytelen, a legalacsonyabb szellemi szinten álló, félhülye proletárréteg szórakoztatására szolgáló műsorában, a Heti hetesben.
Dupla gázsi, a szabályok és rendelkezések meg, ugyebár, rá nem érvényesek...
Ugyanez érvényes Bolgár Györgyre, akinek a Kossuth Rádióban Beszéljük meg! címmel állandó műsora van (ez a műsor irányított és manipulált, és természetesen szintén a legalacsonyabb szellemi szinten álló plebs ízléséhez igazodik). Bolgár rendszeresen ír a Metro újságba. Dupla gázsi ismét. A rendelkezések Bolgárra sem vonatkoznak (valószínűleg azért, mert ő sem bolgár...) A törvények értelmében közszolgálati médium alkalmazottja nem dolgozhat kereskedelmi adónál.

Bolsevik díszpolgár Pécsett: 2000. augusztusában a Toller László (MSZP) polgármester irányította pécsi önkormányzat a város díszpolgárává avatta dr. Tigyi Józsefet, aki 1956-ban fegyverrel harcolt a nemzeti felkelés és szabadságharc ellen, később pedig a Munkásőrség aktív tagja volt.

Millennium bolsevik módra: a magyar állam igyekezett megadni a módját a millinniumi ünnepségeknek. A nemzeti érzést semmibe vevő idegenszívűek - rájuk jellemző kicsinyes materializmussal - tételes számlát akarnak az ünnepről. Nem fogják fel, hogy bármennyibe is került, mindenképen megérte, hiszen ez a pénz itt maradt Magyarországon, és a megemlékezések
talán-talán maradandó nyomot hagytak a magyar lelkekben.
Érdekes viszont, hogy a berlini teknóhajcihő budapesti másolatának költségeiről a millenniumról számlát követelők nem faggatják a fővárost lakhatatlanná tevő Demszkyt.
Számla: jó lenne tételes számla arról, hogy mennyibe került a nemzetnek az 1995-ös világkiállítás lemondása.

Baloldali nemzetellenesség: 1990 óta a baloldal folyamatosan provokálja a magyarságot. Csak nemzetünk bölcsességének és türelmének köszönhető, hogy eddig még nem volt ennek következménye.
Néhány eset 1990-től napjainkig: hordóügy, Hanákné-ügy, Kőbányán "megkéselt" (mint később kiderült, nem létező) zsidó kislány, az SZDSZ szellemiségét közvetítő Tilos Rádió kiszólásai ("Jézus meleg volt", "a homoszexualitás magasabb rendű életfroma, mint a heteroszexuális"), maszturbáló angyalok a magyar címer köré rajzolva, SZDSZ-es írók, költők tendenciózusan magyar -és keresztényellenes művei ("Hogyan gondozd a magyarodat?", "Zakatol a Szentcsalád, Isten tömi Máriát", stb.), Landeszmann rabbi mocskolódása a bőgatyával és a fütyülős barackkal, közpénzből is támogatott, aberrált Nitsch-kiállítás egy egykori rendházban, buzifesztivál a katolikus találkozó és a református világtalálkozó idején, a hormonzavaros, tehetségtelen Pa-Dö-Dő-duó fellépése a Danubius Rádió szervezésében az MSZP támogatásával a Bánk bán elnyomására, és még lehetne sorolni a példákat, de minek? (Mindeközben a magyar állam 350 millió forinttal támogatja a holokausztmúzeum
létrehozását.)

Surányi György, a nemzetellenes pénzpolitika garanciája: mennyi kárt kell még okozni Surányinak és bandájának, hogy bíróság elé kerüljenek? A CW Bank 260 milliárdját is az adófizetők pénzéből tapsolták el, és Surányi köszöni, jól van; ő megmagyaráz, rámutat és előrejelez.

Postabank: a magyar nemzetet hihetetlen összeggel megkárosító Princz Gábor Bécsből üzenget haza. És néha haza is jön! 2001 januárjában a Hajógyári szigeten, rendőri biztosítással (!!!) mulatozott, szórta a pénzt. A rendőrség pedig őrizte a mulatságot, ahelyett, hogy letartóztaták volna.

Budapest Bank: a magyar államnak 8000, azaz nyolcezer forint haszna volt a bank privatizációján, mert az adósságot nem a vevő vállalta magára, hanem a költségvetés. Azaz, az adófizetők pénzéből törlesztettek az új tulajdonos helyett öt éven keresztül évi tízmilliárd forintot.

Magyarország kifosztása: az elvtársak húszezermilliárd forintot (6 év magyar költségvetését) lopták el tőlünk 1988 óta. Kezdődött a dolog az 1988. évi VI. törvénnyel, amely a spontán privatizációt törvényesítette. (Emlékezzünk Grósz Károly unokaöccsére, Németh Miklósra, akinek ez történelmi bűne!!!) Nincs már magyar növényolajipar (a Feruzzi-csoport vette meg; Feruzzit később
Olaszországban lelőtték a rivális maffiózók.), ami azt jelenti, hogy a korszerű magyar növényolajipart leszerelték, a gépeket olcsóbb munkaerőt adó országokba vitték, és nálunk sokkal drágábban lehet venni az étolajat, a margarint és a napraforgó-alapanyagú mosószert. A cukoriparunkat szintén áron alul kótyavetyélték el, nincs már magyar cukoripar!!!
A magyar fogyasztó pedig sokszorosát fizeti annak, amibe kerülne akkor, ha az eladáskor igenis korszerű technológiával, korszerű gépparkkal rendelkező gyárak - munkalehetőséget teremtve! - itthon gyártanák a cukrot. Mellesleg: a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete jelentősen visszaszorult, ezáltal rengeteg termelő ment tönkre. Mindez nem volt szükségszerű, ezt azok csinálták, akik a Magyarországot vadászterületnek nézőket kiszolgálták. A magyar szeszipar is idegen kézben van. A magyar cementipar is a végét járja: már csak Hejőcsaba van magyar kézben, de ezt a gyárat fojtogatják a bankok. Nem mellékes szempont, hogy amennyiben a Magyarországon nyereségesen, magyar munkaerővel megtermelt cement helyett külföldről, sokszoros áron kell venni a cementet, abban az esetben a lakásépítések is sokkal többe kerülnek, int egyébként. Stratégiai kérdés? Az.
Tehát a cementiparunkat áron alul, ok nélkül elvesztegető kommunisták ismét csak hazaárulást követtek el!

Energiaszektor: a Horn-féle csatlóskormány az energiaszektort is külföldi kézre adta (ráadásul egy francia ÁLLAMI cégnek, ami egyben törvényelenes is volt.) Ezt az ágazatot összesen 400 milliárd forintért adták el. Ugyanebben az időben a britek egy hasonló nagyságrendű energiaszektort egy brit magáncégnek 11-szer ekkora áron adtak el...
Az energiaszektor is stratégiai ágazat!!!! Ki védi meg a magyar fogyasztókat a nyugat-európai áraktól?!? Semmi nem indokolta az elkótyavetyélést!

Hol a kommunisták vagyona? Mikor számol el az MSZP az egykori MSZMP-vagyonnal? Hol a KISZ vagyona? Hogy lehet, hogy az egykori KISZ-vezér Nagy Imre 1, azaz egy forintért jutott a Caola vállalatbirodalomhoz? (A Nagy Imre által vállalt köztartozások aztán eltűntek a bankkonszolidációk között...)