Amikor a rádióban kikérte magának, akkor nem volt túl medgyőző. Valahogy hiányzott az igazi fölháborodás a hangjából.
Lehet, hogy az utódpárti mentalitás ragályos? Ezt a hozzáállást még a megboldogult szocializmusban szívta magába Szili vagy csak sokat forgolódott a Köztársaság téren és ott ragadt rá? Az 1980-as években valóban el lehetett volna titkolni a sajtó elől egy ilyen ügyet. De most?