Kedves Thad!
Én is olvastam valamit nagyon régen Hagintól, nekem semleges maradt. Olyan keresztény könyvet még nem láttam, amiből ne lehetett volna ollózni.
A megvallásról: ezekkel a hitgyakorlatokkal úgy vagyok, hogy elfogadom, hogy valamikor segítenek, de nem teszem napi cselekedeteimmé. Ahhoz hasonlítanám, amikor a turista kézbe vesz a hegy alján egy botot, megmássza a hegyet és leérve eldobja a botot: használta, amikor szükséges volt és megy tovább a saját lábán.
Mint ahogy nem köpködjük rendszeresen a vakokat csak azért, mert Jézus egyszer ilyen módon meggyógyított valakit.
Szvsz azért kapjuk a Szent Szellemet (Szentlelket, ha így jobban tetszik), hogy vezessen - vagyis az adott pillanatban a legjobb megoldást válasszuk, az Igét pedig azért kaptuk, hogy legyen mihez mérnünk a lehetséges megoldásokat.
Sikeres hegymászást! Üdvözlettel: T.

(UI:Kedves Cserfa! Kiterjedt munkásságodat tanulmányoztam az eltelt időben, ahogy kérted. Ha kíváncsi vagy a véleményemre, magánemilben folytassuk. Üdv: T.)