Love Cat: Az, hogy a Bloodflowers a Pornography és a Disintegration folytatása, azt nem más, mint Robert hangoztatta folyton. Talán ez volt az album marketingszövege, hiszen talán eladás szempontjából nem is ez volt a két legsikeresebb album, de a rajongók szempontjából mindenképpen (azaz szinte mindegyik rajongó kedvenc albuma a Pornography és a Disintegration. Jók is!) Gondolj bele, azok a számok, amiket felsoroltál, minden "igazi" Cure rajongónak kedvencei. (én ezért is nem vagyok "igazi" Cure rajongó, én a Wild Mood Swingset sokkal jobban szeretem a Faith-nél például, bár a Faith sem rossz, különösen a Holy Hour és az All Cats Are Grey).

Motyo: oké, a Cure-t nem hasonlítom a U2-hoz, de akkor a U2-t se hasonlítsuk már Bon Jovihoz, Bryan Adamshez, köszi! :-)

A Cure-ral szerintem az a helyzet, hogy kb. a Disintegration-ig kiépítettek egy életművet, amely többé-kevésbé beleköthetetlen volt (még a Japanese Whispers ellenére is). Aztán 1990 és 2001 között volt 3 stúdióalbum, 1 mixalbum, 3 live album és 2 Greatest Hits. Ráadásul nem igazán vettem észre művészi fejlődést a csapatnál. Ezzel együtt nagyon szeretem a kilencvenes évekbeli munkáikat is (bár igazából szerintem a nyolcvanas évek életművébe csak a From The Edge To The Deep Green Sea illeszthető be), de sajnos nem nagyon tudok komolyan venni egy olyan együttest, akinek az utolsó három albumából kettő Greatest Hits.

(ezzel együtt ma egész nap a Cut Here van a fülemben).