A pénz és annak illata
Bencsik András cikkének részlete a demokratából
Nem az a baj azzal, hogy Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnökjelöltje állami megbízást kért és kapott közvetlenül azután, hogy bukott kormányát Orbán Viktor kabinetje váltotta föl, hogy ugyan miféle tanácsokat adhatott a MALÉV sorsának jobbra fordítására egy olyan bukott pénzügyminiszter, akinek négy évig erre sem ötlete, sem kedve nem volt, hanem az, hogy a dolog viszolyogtató.
Ha egy kormány megbukik a választáson, s az ellenzék lép a helyére, normális közegben elképzelhetetlen, hogy a kormány egyik tagja felajánlja szolgálatait az új csapatnak. Nem azért, mert a tagadhatatlanul létező ideológiai ellentétek ezt nem engedhetik meg, hanem azért, mert bizonyos értelemben az érdekek birodalmában, a politikában is léteznie kell minden dolgok legfontosabbikának, az erkölcsnek.
Orbán Viktor alighanem jó humorérzékkel rendelkezik, ha a bukott szocialista pénzügyminiszter kérését saját szakminiszteréhez támogatólag továbbította, s mellesleg talán az is eszébe juthatott - bár akkor még ezért nem szapulták -, hogy ha Medgyessy tényleg annyira ért a tanácsadáshoz, hát hadd segítsen az ország felvirágoztatásában. Nem is ő árulta el alkalmazottját, hanem annak szívbéli napilapja, a Népszabadság, csak a jóég tudja, miféle okból.
...Annak idején, a lázas Gorenje-korszakban azon szégyenkezett Magyarország, hogy a hirtelen megvásárolható valutával az emberek Bécsbe rohantak bevásárolni, de mert emlékezetünk szerint talán éppen Medgyessy Péter akkori miniszterelnökhelyettes döntésére a beváltható összegre fejkvótát vezettek be, amit azonban a család összevonhatott, a kizúduló magyarok magukkal vitték a nagypapát és a nagymamát is, akiknek megőrzésére a határon túl külön osztrák vállalkozások alapultak. Magyarország soha nem veszített annyit üzletileg és erkölcsileg, mint azokban az években. Medgyessy azóta, a jelek szerint nem változott - de mi igen. S az ország józanabb része is.
Az egész cikk: itt