Mindez 100 kOhmmal? Az több, mint 26 mC!!!
Ha ezt a 3-4 uF befagyott kapacitás adná vissza, akkor több, mint 10 kV feszültség kellett volna, hogy létrehozza!

Na jó. Szóval szerintem nem így működik. Szerintem nem dipólusok, hanem ponttöltések fagynak be a dielektrikumba! Ezek nem csak töltésmegosztás útján, hanem közvetlenül is képesek áramot kelteni, ezért jóval nagyobb áramokra is magyarázatot adhatnak. De vajon mozoghatnak -e a ponttöltések? Miért ne? A polarizáláskor áram (folyamatos áram, amit dipólusok beforgása nem okozhat!) folyt, ezt ha jól emlékszem, V.László mérte is. És vajon miért pont úgy mozognak a töltések, hogy az elektródák mentén gyűljenek össze? Ennek a pontos megválaszolását rátok hagyom, de majdnem biztos vagyok benne, hogy a fém, és a szigetelő (ami nagy hőmérsékleten félvezetőként viselkedik!) átmenet által alkotott schottky dióda osztja meg a töltéshordozókat.

További jó agyalást!