Nincs programja az ellenzéknek
A kormány eddigi munkáját értékelő parlamenti vitanapon, csütörtökön, olyan vádak hangoztak el, amelyek valótlanságával az ellenzéki képviselők is tisztában vannak, ez a legbiztosabb jele annak, hogy a kampány beköltözött a T. ház falai közé is.
Programnélküliség és koncepciótlanság tűnik ki az ellenzéki padsorokból, amikor a kormányt azzal vádolják: nem váltotta be ígéreteit, ám azt soha nem jelölik meg, hogy melyiket nem.
Áder János öt alappillérben jelölte meg, Fidesz kabinet 1998-ban vállalt céljait, úgymint: család, munka, tanulás, rend és összetartozás.
Korábban a gyermekvállalás a szegénység vállalásával volt egyenlő, miközben a demográfiai mutatók a szociális rendszer összeomlását vetítették előre. A kormány a gyermekvállalási kedv növekedése érdekében került bevezetésre a gyermekek utáni adókedvezmény, amely az elmúlt években az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelkedett. A vád szerint- kedvezményeket csak nagyon szűk réteg képes igénybe venni A statisztikák azonban mást mutatnak, az egy és két gyermekes családok nyolcvannégy, míg a három gyermekes családok hatvan százaléka részesül valamelyik kedvezményben.
A munkanélküliség területén is jelentős változások történtek 1998 óta. A jelenlegi kormány kétszázezer új munkahely teremtését tűzte ki célul, ez már meg is valósult. Akkor kilenc százalék körüli volt a munkanélküliek aránya, ma ez a szám hat százalék –, jobb az EU tagállamok átlagánál – és lehetőség van további kétszázezer munkahely megteremtésére.
Az ellenzék folyamatosan a hazai kis- és középvállalkozások összeomlásával riogat a minimálbér emelés kapcsán, – mégsem következett be.
A kormánynak stratégiai célja, hogy a fiatalok versenyképes tudással legyenek felvértezve, és rendelkezésükre álljon a váltani tudás képessége, hogy folyamatosan megjelenhessenek a munkaerőpiacon. Ma a középiskolát végzettek negyvenkét százaléka kerül valamilyen felsőoktatási intézménybe, az évtized végére a házelnök szerint ennek a mutatónak el kell érnie az ötven százalékot. Fontos ezzel kapcsolatban megemlíteni az első diploma megszerzésének ingyenessé tételét, valamint a diákhitel intézményét, amelyek homlokegyenest más felfogást tükröznek, az előző kormány oktatáspolitikájával szemben.
Szimbolikus jelentőségű csupán – vélekedett a Fidesz alelnöke – de a kormány hivatalba lépésének napján történt az Aranykéz utcai robbantás. Nem sokkal korábban maga Horn Gyula mondta: ami itt van az nem közbiztonság. A statisztikák szerint 1998-ban 620 ezerre rúgott az ismerté vált bűncselekmények száma. Ugyanez a szám még 1992-ben 220 ezer volt. Az elmúlt években az addig tapasztalható növekvő tendencia megfordult, a tavalyi évben az ismert bűncselekmények száma 470 ezerre csökkent. Bár nem lehetünk elégedettek, figyelmeztetett Áder, de komoly előrelépést könyvelhetünk el.
Végezetül a politikus szólt az összetartozás jelentőségéről is. Mint azt elmondta: a magyar külpolitika fő célkitűzéseiben a rendszerváltozás óta konszenzus mutatkozik a politikai pártok között, ám az előző kormány nem helyezett kellő hangsúlyt a határon túli nemzet testek megfelelő képviseletére. A státusztörvény lehetőséget biztosít a határon túli magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítésére. Ugyancsak nagy jelentőségű ebben a kérdésben az Erdélyi Egyetem létrejötte, amely az erdélyi magyarság megmaradását és önbecsülését hivatott szolgálni. Az intézmény legfőbb célja, hogy az erdélyi fiatalok a szülőföldjükön maradjanak és ott boldoguljanak.
