irod:
"Ha elolvastál minden hozzászólást, akkor olvashattad, hogy nem megyek túl a saját biztonságérzetem határán (nem ésszerűtlen határok ezek).

Nem szoktam a villamossínen kikerülni a sort...
a sebességet leszámítva általában szabályos vagyok(na meg a szlalom). "

Na, nem akarlak megtéríteni, csak kívánom Neked, hogy soha senkit még véletlenül se veszélyeztess!
Én készséggel elhiszem Neked, hogy nem mész tul a saját biztonságérzeted határán, de fogd már fel végre, hogy az utakon nem csak Fittipaldik meg Makkinenek közlekednek!!!!! Ha a szlalomod miatt megijed a 7végi vezetö a terhes felesegével az oldalán, vagy ne adj isten lelép a sorok közül egy gyerek a kiguruló labdájáért és felborul/elütöd, azért TE vagy a hibás! Érted!!?? Nem lehetsz felkészülve, és hiába vannak szerinted jó reflexeid, az ilyenek nem lehet reflexböl meguszni! Csak mázlival!
Figyelj! Én is szeretek örültködni! De én kimegyek a városból egy "elhagyatott" utra késö este, kimegyek egy elhagyatott repülötérre, és ott élem ki magam! Igyekszem minimalizálni azt a lehetöséget, hogy marhaságaimmal mások testi pépségét veszélyeztessem. Ezt próbáld megérteni!

Megint elmesélek Neked egy sztorit, hátha így jobban fogod az adást:
Mentem Esztergomba Budapeströl Solymáron keresztül a dobogóköi uton. Ismerem az utat jól, az az egyik helyem, ahol néha eleresztem a verdát. Egy kellemes öreg (sajnos látszik már rajta a kor, de már nem sokáig, most épül szépül ujra) Ford xr3i. Utolérek vele egy "agyontuningolt" sebességsárga Suzuki-t. Gyerek bénázott elöttem, nem akart elengedni, aztán végül csak megelöztem. A csávónak ez nem tetszett, mert hogy lehet az, hogy egy 11 éves Ford lelépi öt, ezért jött a seggembe. Ez engem idegesített, így elkezdtem jobban nyomni, hogy leszakítsam a srácot. Sajnos mellette ült a cicája, és mindenáron bizonyítani akarta, hogy neki nagyobb a farka, és csak nyomta a hülyéje! Lassan az;rt kezdtem leszakítani, volt egy két kilincselt kanyar is, amikor arra lettem figyelmes, hogy éktelen nagy csikorgást hallok, és eltünik a tükörböl a Suzuki. A lelkem megpördült egy kanyarban, lecsuszott félig az utrol, logott bele a kocsija a semmibe. Megálltam visszatolattam, és beszélgettem a gyerekkel egy kicsit, mert láthatólag sokkos volt egy kissé, a cicája meg ott bögött. Szerencsére az ijedségen nagyobb baj nem volt.
Röviden, hogy értsed a történet tanulságát ;):
Azért mert Te tudsz vezetni, attól még nem szabad másokat belevinni marhaságokba. Az rossz duma, hogy miért ment gyorsabban a gyerek, ha nem tudott bánni a kocsijával, mert a Te (ebben az esetben az én) felelösséged is, hogy másokat, akikkel együtt közlekedsz milyen szitukba keversz! Mostani eszemmel el kellett volna engednem a kölköt, hadd tekerjen és legyen boldog!

Gondolkozz el ezen!