Sokan utálják a baloldaliakat. A kevésbé szélsőségeseket is. Ugyanígy utálják a jobboldali megnyilvánulásokat is sokan, annak mértékétől függetlenül...

MIÉRT NINCS EGY OLYAN PÁRT, AMI SZTEREOTÍP BESOROLÁS NÉLKÜL AZ EURÓPAI 21. SZÁZADI MAGYARORSZÁG ÉRDEKEIT TARTJA SZEM ELŐTT???

Véleményem szerint az a fő probléma, hogy a választók (hozzáértők, magukat annak tartók, avagy nem hozzáértők) elvesznek a baloldali és jobboldali (beleértve ennek finomabb módozatait is) valamint a hangzatos demokratikus értékrendeket hirdető és propagáló pártok csatájának tüzében...

Kérdem én: nem lenne-e SOKKAL CÉLSZERŰBB olyan irányba menni, melyet alapvetően nem az határoz meg, hogy az adott párt milyen oldalinak tartja magát, hanem az, hogy hogyan viheti előre az országot és hogyan teheti jobbá az életet az ország lakosságának számára?

Bizonyára sokkal célszerűbb lenne. De nem így van. Az MSZP-t lekommunistázzák, az MDF-et meg az SZDSZ-t lezsidózzák (a FIDESZT is néha), a MIÉP-et rasszistának, fajgyűlölőnek, esetenként egyenesen fasisztának tartják sokan, és mindenki eljut oda, hogy ki az akit (legjobban) utál, akire biztosan NEM fog szavazni...

Minden párt ellen fel lehet valamit hozni. A beállítottságukat, az elveiket, a botrányaikat, a sötét ügyeiket... És közben nem vesszük sajnos észre, hogy a politikai ingázások (mindig a kormányzó pártot szidják a legtöbben...) közepette nem haladunk érdemben előre.

Ennek okai közismertek: a hatalomra kerülő párt vagy koalíció először is nekiáll megtömni a zsebeit. Utána folytatja ugyanezt 4 évig... Közben pedig égbekiáltó módon intézik az ügyeiket, az ország közvéleméynét (szinte?) figyelmen kívűl hagyva. Korrupció, stb.

És senkinek nem akar feltűnni, hogy sokmindenben igaza van a FIDESZnek, az MSZPnek, az SZDSZnek, a MIÉPnek, meg talán a többieknek is. De ahelyett, hogy - csapatmunka szellemében - összefognának és az életképes elképzeléseiket közös erővel megvalósítanák, csak marják egymást, a magyar meg csak álmodozik, és várja a csodát. Mondjuk a következő választásoktól.

A probléma gyökere talán az lehet, hogy sokszor (talán túlnyomó többségben?) olyan emberek látnak el adott feladatokat, akik egyszerűen NEM ÉRTENEK HOZZÁ! De puszipajtások, párttagok, támogatók, rokonok vagy ismerősök, így ők kerülhetnek olyan pozíciókba, ahol semmi keresnivalójuk nincsen.

Például: oktatási miniszterünk miért nem tanár? Sportminiszterünk miért nem (él)sportoló, akinek látnia kellett, hogy milyen embertelen körülmények között kell készülni a (világ)versenyekre? Közlekedési miniszterünk miért nem közlekedésmérnök? Honvédelmi miniszterünk miért nem pártállástól független katonatiszt? (Vagy ez már eleve ellentmondás lenne?) És sorolhatnánk tovább... Miért nem olyan emberek ülnek a legfelsőbb pozíciókban, akik értenék is a dolgukat? Kinek lenne ez rossz? (Mert jó csak a lakosságnak lenne, de ez talán nem számít manapság...) Elnézést, egy fontos momentumot kifelejtettem: KÉPZETT, ELISMERT és JÓ szakemberekre gondolok. A papír nem minden ugyebár...

Tehát miért nem olyanok irányítják ezt az országot, akik értenek is hozzá és elkötelezett hívei annak, hogy ez az ország fellendüljön? Vagy ez megint ellentmondás? Vagy csak arról van szó, hogy aki bekerül a parlamentbe, az automatikusan "meghülyül" és nem képes többé józanul, az ország érdekeit szem előtt tartva gondolkodni? Vagy talán ezt az országot NEM IS A KORMÁNY IRÁNYÍTJA, hanem más körök, csak erről nem tud ill. tudhat senki?

MIÉRT NEM LÉPÜNK MÁR VALAMIT AZÉRT HOGY JOBB LEGYEN, AHELYETT, HOGY FESZÜLTEN VÁRJUK AZ ÚNIÓS CSATLAKOZÁST, mondván "akkor majd talán jobb lesz"???

RÓLUNK VAN SZÓ!