Kedves Mindenbinder!
Lehetséges, hogy az utóbbi években kissé pesszimista lettem, de ez nem véletlen. Jelenleg úgy látom, hogy ha van még jövőnk – és titkon azért reménykedem, hogy van (persze nem mindegy, hogy milyen) – annak jelentős részét elherdálták.

A diákhitel eleve átgondolatlan lépése volt a kormánynak. Nem akarok nagy szavakat mondani, meg közgazdaságilag kifejteni, hogy mit jelent annak az egyetemistának, főiskolai hallgatónak aki most kezdte meg az egyetemet és kérte a diákhitelt, a havi 21.000,- Ft. Az hogy 21.000,- Ft mire elég, szükségtelen részletezni. Ha a gyerek az oktatási intézménytől – ahova felvették – túlságosan messze lakik és nem tud a szülei lakásáról bejárni, neki szükséges kollégiumi vagy egyéb (esetleg albérleti) elhelyezés. Egy oktatási évben megkapja a diák a 210.000,- Ft-ot jelenleg kedvezményes kamattal, de ha jól emlékszem ez a 4-5%-os kamat csak 9 hónapig tart, utána felemelik 14,5%-ra. Ez csak az első évfolyam, de ha igyekszik, akkor a választott egyetemet el is tudja végezni. Mire végre a kezébe veheti a diplomáját már azzal kezdheti az életét, hogy minél előbb munkát keressen, mert a nyakán már jelentős adósság van. (Elnézést nem fogok most számokkal dobálózni, arra ott van a Fidesz.)
Csakhogy egy pályakezdő diplomásnak is rengeteg problémái lehetnek és vannak. Például családalapítás, amire természetesen igényük is van, lakás, házastárs, gyerek(ek). Még nagyon messze vannak a három szoba, három gyerek, négy keréktől, viszont a kezdő keresetük nem éri el azt a szintet, hogy az egyetemi évek alatt felvett diákhitel törlesztőrészleteit ki tudják fizetni, vegyenek vagy építsenek lakást, neveljenek gyereket, és tisztességesen meg tudjanak élni a maradékból. (Végül is mindegyikük apja nem valószínű, hogy a jelenlegi Fideszes kormányból került ki vagy jelentős funkciót töltött be.) Lesz olyan volt egyetemista is, aki eléri már a nyugdíjkorhatárt és még mindig a saját diákhitelének törlesztése viszi majd el jövedelmének egy részét.
A magam részéről sajnálom azokat a gyerekeket, akik bedőltek ennek a kormányblöffnek.

Diákhitellel kapcsolatban még csak annyit: mivel a kormány a diákhitelre vonatkozó igénylő-lapokat eleve rosszul készíttette el, ezért azt az adófizetők pénzéből augusztusban újra el kellett készíttetni potom 50 millióért. Felelős nincs, csak nem fogják már egymást bűntetgetni!?

Kedvezményes lakáshitelekkel hasonló a helyzet. Hirdetik, hogy nem kell fedezet, nem szükséges jövedelemigazolás, csak tessék a hitel. Igen ám, de mi történik, ha – valaki bármilyen okból munkanélkülivé válik, megbetegszik, vagy családtagjával történik valami – nem tud fizetni, holott már csaknem készen áll a lakás, ház, akármi. Nos ekkor jön a gond, ugyanis az akár kész, akár félkész házból azonnal kiköltöztetik, és tök mindegy, hogy van gyereke, nincs gyereke, van-e beteg hozzátartozója. A törvény őreit és a törvény hozóit a tények hidegen hagyják. Ugyanis törvényt tudnak megszavazni, de eszük nincs.

A Széchenyi pluszt Matolcsy György gazdasági miniszter magyarázta el a keresztény értelmiségiek debreceni fórumán, azaz hogy miért van szükség a Széchenyi pluszra, miért kell a végsőkig feszíteni az építőipari kapacitásokat, miért kell veszélybe sodorni a pénzügyi stabilitást, s finanszírozási trükkökkel leplezni a költségvetés hiányának vészes dagadását.
(Ez utóbbi a mai Népszabadságban jelent meg „Széchenyi mínusz” címmel, érdemes elolvasni!)
Csak az utolsó két mondatot idézem: „A legnagyobb magyar nem állt volna ki ilyen szlogenekkel azok elé, akiktől a nemzet felvirágoztatását várga. Igaz, nem voltak kommunikációs tanácsadói sem. A szellemi plusz benne lakozott.”

Fejlődési pályáról pedig szerintem addig nem beszélhetünk, amíg a Fidesz van hatalmon.

Üdv.: RikiTikiTévi