Kedves Magyar Virág!

Nekem is volt "szerencsém" megnézni a Carment, de sajnos a véleményem ellentétes a tiéddel. Mindig próbálok esélyt adni a - most már - Magyar Színházban bemutatott előadásoknak, de szegények sose szolgálnak rá. Mindenek előtt leszögezem, hogy ezzel együtt szeretem a Magyar Színházat. De itt van jelen esetben a Carmen, nem tudom miért kellett idehozni Ukrajnából (azt hiszem onnan) egy rendezőt (aki egyben a díszlettervező és jelemtervező is, micsoda tehetség!), amikor tehetségtelen emberek itthon is vannak. Szerintem a rendezés elég semmitmondó volt, nem sikerült semmi mondanivalót kihozni az előadásból és nem éreztem azt, hogy egy nagy szerelemnek vagyok a szemtanúja. A színészek sírtak, ordítottak, próbálkoztak, de nem sikerült nekik maradandót alkotni, Soltész Erzsébet (aki egyébként elég tehetséges), Őze Áron és Rancsó Dezső kivételével. Azért voltak jobb jelenetek is, de ez kb. 30 percet tett ki a kb. 150-ből. Nem értem, hogy az általam nagyrabecsült Béres Ilonának miért kellett elvállalnia azt a semmitmondó szerepet, amit ráosztottak. Egyébként meg vannak tehetséges színészek ebben a színházba. Például egy pár éve többször is láttam a Tanítónőt, Fazekas Andrea főszereplésével, zseniális volt benne, de azóta csak kisebb epizódszerepeket kap, nem tudom miért? Bezzeg Benkő Nórát nyomatják, pedig nem biztos, hogy jobb színésznő. Na de ez csak az én véleményem, nem szeretnék senkit megbántani vele.
Megjegyezném még azt is, hogy úgy vettem észre, hogy az iskolák által szívesen látogatott színház a Magyar Színház, na most ha egy gyerek ilyen és ehhez hasonló előadásokat lát, akkor nem hiszen, hogy felnőtt korára színházlátogató lesz belőle. Persze próbálkozni lehet és kell is, de talán nem így. Szerencsére a Várszínházból áthozott darabok növelik majd a Magyar Színház fényét.
Sikeresebb előadások reményében minden jót a Magyar Színháznak!
Üdv!
Ganimedes