Ujjai lágyan pengették a húrokat. A ZENE betöltötte a termet. Becsukta szemeit, úgy játszott. Arcán az érzelmek tömkelege suhant át, mint árnyak a lobogó tűz körül. A hangszer mintha karja meghosszabbítása lenne, teljesen egybeforrt a testével. Az emberek nem tudtak betelni a gyönyörrel. Volt aki sírógörcsöt kapott, és a földre vetette magát. A többiek megbabonázva, szájukat tátva bámulták az előadást.
Ekkor, minden előzmény nélkül, szörnyűséges dolog történt.