Hüp, hüp. Nagyon sajnálom, hogy végül nem lehettem ott, pedig úgy belelkesedtem. Valószínűleg megérezték a csajok, hogy le akarok lécelni, és direkt nem voltak álmosak, meg éhesek se. Így fél 10-kor kezdtük a fürdetést. :o((((
Majd legközelebb úgy teszek, mintha nagyon ráérnék, ott fogok üldögélni a földön és karbatett kézzel fogok nagyon unatkozni, és akkor talán...
Azért a fotókat jól megnéztem, csak az a baj, hogy nem tudom, ki kicsoda (illetve 2-ről tudom :o))). A Kakas lámpáit sosem felejtem :o)))