Αγαπητε Καζι!
A szozenerol Lavdas utan szabadon.
... Evszazadokkal Arisztoxenosz utan, ugyanerrol a temarol ertekezve sok eredeti eszrevetellelel, es szamos arisztoxeneszi gondolatot megismetelve, Arisztidisz Koindilianosz a Zenerol cimu muveben, korulir egy koztes, μεση, mozgast. A folyamatos es a hangkozi mozgas mellett a harmadik, kolcsonoz mindket elozotol. Igy szavaljak a koltemenyeket. Longinosz A szonoklas muveszeteben a hivatasos szonokoknak ezt ajanlja, ha beszedukkel egyutterzest, sajnalatot kivannak elerni. Platonnal is talalunk szamos utalast, csakugy mint Arisztotelesznel a retorikarol, a beszedhangzassal elerheto hatasrol, a szotagok hosszusagarol, hangzasuk magassagarol.. A zenei ismervei a gorog szonak szabalyokba, formakba foglalodnak, visszahatva magara a zenere is, egyutt haladva, kolcsonhatasban. Az ok, hogy a gorog szonak obektiv zenei formaja volt. A szotagok alkotjak a szot, melyekbol rendszerint egy szotag ot hangkozzel magasabban allt, πεμπτης , Dioniszios Halikarnasszeosz tanusaga szerint." Διαλεκτου μεν μελος μετρειται ενι διαστηματι τω λεγομενω δια πεντε ως εγγιστα." Hozzeteve meg, hogy nem mozdul megasabbra, οξι, sem alacsonyabbra, βαρυ . Ha egy szotag emelkedese utan azonnal esik, περισπατο, hullamzik, ahogy Arkadiosz a Grammatikus irja.
Ez ut megtetelere azonban ketannyi idore van szukseg. Ezert csak hoszu szotagra alkalmazhato. A szotagok, amelyek alacsonyabban vannak: βαρειες. Kesobbi korok grammatikusai Arisztofanesznek Bizancbol tulajdonitjak ezeket a jeleket, melyek napjainkig fennmaradtak...
Szpir
u.i.: allami rendelettel letoroltek ezeket a jeleket a gorog szavakrol, atterve a monotonoiara. Nehany elkeseredett filosz ketsegbeesett utovedharcokat folytat a visszallitasukra, ezek kozul egyrol, Ramfoszrol kesobb szolunk. Furcsa kanyarokat vesz egy nyelv tortenete, ha belegondolunk, ezen jelek kitalaloi, valsaghelyzetben, a nyelv mentesere, megtanulasanak megkonnyitesere talaltak ki ezeket a jeleket. Az alexandriai tudosok olyan tavolsagra voltak zenei forrasaiktol, mint mi toluk.
