Nem vagyok biztos benne, hogy helyesen értelmezted, amit írtam. Ha a polarizáció stabilizálódik, azaz nem csökken tovább, akkor a terhelésen mérhető feszültség nulla lesz. Éppen az a lényeg, hogy a feszültség a polarizáció csökkenéséből adódik, és minél gyorsabban csökken a polarizáció, annál nagyobb lesz a terhelésen mérhető feszültség. Ha P-vel jelölöm az elektréted dipólmomentumát, akkor felírhatom, hogy a terhelésen mérhető feszültség arányos lesz dP/dt-vel, vagyis P csökkenésének sebességével.

Tehát éppen abból adódik a feszültség, hogy az elektréted vacak, nem képes tartani a polarizációját. Ha képes lenne rá, akkor a rövidzárás után már semmiféle feszültséget nem mérhetnél rajta. Egy 2 mikrofarados kondenzátor egy 10 Mohmos ellenálláson kb. 20 másodperc időállandóval kisül, tehát a két fegyverzet összekötése után két perccel már gyakorlatilag minden töltésnek át kellett mennie az ellenálláson, ami konstans polarizáció mellett át akart menni. Ha folytatódik a töltésáramlás, az csak attól lehet, hogy a polarizáció változik. Tehát az, hogy mérsz az ellenállásodon feszültséget, tulajdonképpen bizonyíték arra, hogy folyamatosan visszarendeződik az elektrét.

Miért csak 35 fokra akarod felmelegíteni? Ne óvatoskodjunk. Nem tudom, hány fokon kezd lágyulni a polisztirol, de szerintem jóval 100 fok fölött. Nyugodtan melegítheted. Azt javasolnám, hogy ha más nincs, tedd rá a fűtőtestre vagy kályhára (úgyis lassan kezdődik a fűtési szezon), minél forróbbra, és a terhelő ellenállást cseréld le kisebbre, akkorára, hogy még azért tudd mérni rajta a feszültséget. Biztos, hogy előbb-utóbb "le fog merülni" az elektréted.

Egyébként nem érzem úgy, hogy túl régóta adja le ezt a pár millivoltot a kondid. Elvégre megnyomattad 310 volttal, elég jól polarizálódhatott, van miből neki visszarendeződni. De egyébként is nem szubjektív megérzés alapján kell az ilyesmit eldönteni. Viszont pontos számításhoz csomó olyan adat kéne, ami nincs meg.