Nos, a továbbjutáshoz elég lett volna 60 alatt tartani a spanyolokat...

A védekezésünk a 71 kapott pont ellenére nem volt katasztrófa. Igaz, hogy a sok gyors labdajáratással sokszor zavarba tudtak hozni minket, de az első félidőben pl. a palánkunk alatt az összes lepattanót megszereztük és a másodikban is csak kettőt engedélyeztünk, ráadásul egészen kivételesen sok, 23 labdaeladást kényszerítettünk ki, no és magukhoz képest kevés triplát tudtak megkísérelni és rosszabb hányaddal is dobták, mint szokták. A fő fegyvereik ellen tehát viszonylag jól felkészültünk, még a viszonylag sok faultot is relatíve jól sikerült "elosztani", csak egy kipontozódásunk volt (azért Iványinak volt két teljesen fölösleges faultja, amivel nehéz helyzetbe hozta a csapatot, mert hamar kigyűlt neki a négy). Mindezzel együtt nem sikerült jobban védekeznünk a spanyolok ellen, mint a francia vagy a jugoszláv csapatnak (ugyanúgy 50 mezőny% körül és 70 pont fölött tudtak dobni a spanyolok, ahogy "szoktak"). Mondjuk szokatlanul sokszor tudtak elérni a jó kosár mellé büntetőt, és itt azért azt is el kell mondani, hogy a büntetőzésük (29/29!!!) sem volt mindennapi, még magukhoz képest is nagyszerű teljesítményt nyújtottak - pont ellenünk (ha a korábbi átlagukat hozzák, 6 vagy 7 büntetőjük kimaradt volna).

Hanem a támadás - pontosabban "azok az időszakok, amikor nálunk volt a labda" - az a meccs nagy részében ugyanolyan gyenge maradt, amilyen a szlovák, a cseh vagy a litván meccsen volt. Rengeteg előkészítetlen dobásunk volt, és gyenge volt a dobószázalék (egyedül Hagara, Papp és - a 0/4 triplakísérleteit nem számítva - Seres vette fel a versenyt a spanyolokkal ebben a mutatóban). A spanyol palánk alatt "képződő" 44 lepattanóból kb. 30-ért egyáltalán nem is indultunk, a többin nagyjából fele-fele arányban osztoztunk.

Azon a tényen már régóta rágódom, hogy ebből a spanyol válogatottból mindenki otthon játszik, és spanyol klubcsapatok nemzetközi sikereiről az utóbbi években gyakorlatilag nem hallottunk, mégis egész ügyes csapatot sikerült belőlük kovácsolni (már a 98-as VB-n is az 5. helyükkel az ezüstérmes oroszok után a második legjobb európai csapat lettek). Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Spanyolországban 1000 lakosból 12-szer(!!!) annyi igazolt női kosárlabdázót találunk, továbbá ott 1863 emberre jut egy kosárlabdaklub, nálunk kb. 60 ezerre! (Forrás: basketeuro.com) Összehasonlíthatatlanul nagyobb tehát a merítés, és kisebb a tehetségek elkallódásának a veszélye.

Nagyon nehéz meccsek várnak ránk, de a remény hal meg utoljára!

Hajrá magyarok!!!

Figyelem! FRA-SVK a félidőben 36-33!