Jó pár darab pánsípot megcsináltam már, olyan is volt közöttük, amelyik egész jól szólt.
Alapanyagnak a kerti dísznádat szoktam használni, ami 5-6m magasra is megnő, de büröxárból vagy fából is lehet csinálni.
Vannak egysoros és kétsoros pánsípok, vannak pentatonikus, diatonikus és kromatikus hangkészletűek.
Vannak közel merőlegesen lemetszett végűek (ez az általános), és van a perui változat, amelynél a csövek végéből ferdén le van vágva egy-egy kis darab (úgy, hogy a cső legvége már csak félkör keresztmetszetű).
A bolíviai változat kétsoros és diatonikus, cikkcakkban megy rajta a skála.
A román változat egysoros és diatonikus, általában ívelt formájú.
A szokásos (jobbos) elrendezésben a mélyebb hangú hosszabb csövek vannak jobb oldalon.
Általában vékony spárgával szoktuk a csöveket felkötözni egy összekötő lécre (vagy két összekötő léc közé). A román pánsípokat szokták még fixre is összeragasztani, de "csőtörés" esetén ez eléggé megnehezíti a javítást.
Hangolni viasszal szoktunk, ez azért is jó, mert tömíti a nád szivacsos belső csomófalát. Meg azért is jó, mert utólag bármely irányba módosítható.

Ha még valamit tudni akartok, kérdezzetek bátran!