Thoughts, nem állítom, hogy nem értünk mi egyet. Én nem mondanék ilyet. Sőt! Szerintem ellentmondás két ember állítása között csak akkor lehet, ha az egyik rá akarja erőltetni a másikra az álláspontját. Egyébként mindenki ugyanarról beszél, csak más oldalról nézi, vagy más fényben.

Mindamellett azt hiszem, hogy annak alapvető akadálya, hogy értsd, mit írok az, hogy te egy kész létszemlélet alapjáról vizsgálod az álláspontomat. Arra pedig csak úgy érezhetsz rá (csak ameddig jól esik, természetesen), ha félreteszel mindent, amit tudsz, és a legelejétől kezded el vizsgálni a lét jelenségét.

Az, hogy én azt látom, hogy megjelent a képernyőn a felirat, miszerint Thoughts olvasta a hozzászólásomat, egyáltalán nem kell, hogy azt jelentse, hogy ez a monitor-a-térben magyarázat "a" jó magyarázat. Az összes többi magyarázatba -amit legutóbbi hozzászlsmban felsrltam- is belefér. Miért ne? Ez a tér-modell valóban elég jó, de nem ezért, hanem mert jól kezelhető lesz általa a létem: valamilyen elmélet kell arra, hogy az akaratom hogyan befolyásolja a benyomásaimat, különben nem tudnám kielégíteni szükségleteimet. Ha ez az elmélet olyan jól működik, mint a tér-modell, az mindenképpen figyelemreméltó, de nem ok arra, hogy az egyedüli "helyes" titulust akasszam rá, és ráadásul önmagamtól elvonatkoztatva, és elfelejtve, hogy csak egy módszer, "tőlem független valóság"-nak kezdjem nevezni. Én döntöm el, mikor melyik magyarázatot használom, és hogy mivel kapcsolatban mennyire hagyatkozom rá, annak alapján, hogy mennyire bizonyult a magyarázat hatékonynak. "Valójában" az van, amit én valójában lévőnek tekintek, abban a reményben, hogy így elérem a céljaim: pl hogy jól érezzem magam. Ennél valójábanabbi valójában nincs. Nem hogy lehetne, de én azt mondom, hogy nem létezik, hanem egyszerűen nem értelmezhető. Nem olyan, de pont annyira abszurd ez, mintha valaki abszolut etikettről beszélne, és azt mondaná, hogy a szomszéd királyságban rosszul tudják, hogy mit illik, mert jobb kézben fogják a villát. Vagy azt mondaná, hogy lehet, hogy van abszolut etikett, de az nem megismerhető. Vagy azt, hogy a valódi etikettet nem ismehetjük meg tökéletesen, mert emberek vagyunk, és tévesen is értelmezhetjük a dolgokat. Én pedig azt mondom, hogy az etikett mint olyan a természeténél fogva egy módszer, és nem valami, amit meg lehet ismerni. Csak módszerek vannak. Van, amelyik célravezetőbb egy szituációban, van, amelyik kevésbé.