Kedves Bóbita2!

A paronyika a néha a hűtőpultokban kapható gőzgombóc tót neve. Nagyika ezt úgy csinálta, hogy kelt tésztát megtöltött lekvárokkal, és egyszerre kb 15 gombócot gőzön megfőzött egy nagy fazék tetejére feszített vászonkendőn (alatta természetesen fövő víz, és a fazékra pontosan illeszkedő vájdling segítéségvel.) Utána a kész gombócokat - amik egyébként olyan jóképű hógolyó-nagyságúak - cukorral összedarált mákba, vagy dióba forgatta, de előtte megkenegette őket olvasztott vajjal. Issteni!!
A zsámiska a kukoricakása neve felénk, amit vajjal meglocsolva, és hideg tejjel ettek. A bobájka valóban a mákos guba, de nem kifliből gyártva, hanem egy direkt erre kitalált tésztából nyújtanak hosszú rudakat, ezt kis karikákra vágják, és inkább megszárítják, mint sütik sütőben. Utána ugyanúgy forró tejjel leöntik és mézes mákba forgatják. Szenteste ez a kísérője a savanyú káposztás gombalevesnek.
Ennyi nagyhirtelen, a szrapacska gondolom ismert, annyit még hozzá, hogy nagyi túrón kívül káposztásat is csinált.