Itt egy nem rövid fejtegetés az állítólagos programozóhiánytról illetve a H-1B vízumok létjogosultságáról.

Kiemelek egy-két gondolatot.

A tanulmány írója szerint a H-1B vízumokat az ipar olcsó, röghöz kötött munkaerőforrásként használja, és minden, az állítólagos programozóhiányról szóló nyilatkozat és cikk, illetve a H-1B vízumokból befolyó összegen végzett 'látszatképzések' is ennek fenntartását szolgálják. Eközben progamozóból lenne elég, hiszen a cégek csak minden ötvenedik pályázót veszik fel - ez pedig nem éppen a szűkös kínálatra jellemző. A cégek egyik fő érve/kifogása, hogy a jelentkező tapasztaltabb, nem egyszer idősebb programozóknak nincs megszerzett szakmai gyakorlata X vagy Y legújabb szakterületen, ezért nem fogadhatják el jelentkezésüket; ezzel persze saját maguk alatt vágják a fát, mert egy megfelelően okos és tapasztalt programozó új nyelvet menet közben is rövid idő alatt képes lenne megtanulni és utána rövidebb idő alatt alaposabb munkát végezni, mint a jelenleg helyettük felvett, inkább szaktudással mint hozzáértéssel rendelkezők - így viszont a cégek a tapasztalt programozók által nyújtott hosszú távú előnyöket feláldozzák. A tanulmány szerint a programozók házon belüli képzése egyébként a legtöbb cégnél nem is kerül szóba, aminek - úgy tűnik - legtöbbször a szorító határidő az oka.