Kedves nyugismalac :)
(bocs, de asszem ez jobban passzol)

Egy javaslat így rögtön az elején:
Ha ennyire nem mersz szembeszállni a vén mammellal, inkább bukósisakban sétálj el mellette. Legalább a kezét elkaphattad volna, odaszoríthattad volna finoman valamihez, és halálnyugodt hangulatban meséltél volna neki az élet nagy dolgairól...
Ahogy azt már itt előttem javasolták is.

De szerintem:
Már egyből a legelején tisztáznod kellett volna, hogy veled nem lehet szarakodni, nem lehet leszarjankózni, megkarmolni anélkül hogy annak ne lenne viszonzása.
Most már be vagy skatulyázva nála egy olyan szerepbe, hogy téged lehet basztatni.
Sajnálom, de szerintem így van. És ebből a skatulyából utólag baromi nehéz kimászni.
Ha a legelején éreztetted volna vele szemben a fölényedet, most a s*gged kinyalná amikor megérkezel.
Szvsz felejtsd el a rohadt tojásos meg vizipisztolyos meg nemtoménmilyen dolgokat. Ez nem a Reszkessetek Betörők, és nem vagy te a Makaluki vagy hogy hívták azt a hülyegyereket...
Ez jó poén általános iskolában az alsótagozaton, de nem itt.

Ja: jó ötletnek tartom még a kényes ügyekkel való folyamatos csesztetést is, kit érdekel hogy mit mond meg mennyire van elege belőle. És ne csak csesztessétek, hanem számoltassátok is el.
Így is eléggé ingyenélő népség, nehogymár megzuhanjon még jobban...