Jajj,annyi minden kavarog most bennem,muszáj kiöntenem (avagy egy vers,melyet csak a BEAVATOTTAK foghatnak fel,avagy válasz a Sorry Vagyok c. költeményre)

A múlt...mikor serrel,baracklekvárral szennyezett keze utánad nyúl a jelen végtelen ébresztőórákkal kikövezett mezejébe,s végigsimítja frissen mosott hajad (melyet septében serény fodrász karmai által kiegyenesítetnél,mert úgy nem lennél kitéve finn "más" férfiakhoz val(l)o rút hasonlítgatásnak)
S van úgy,hogy a melankólia grizzlymedvéje árasztja rád iszonyú sajtszagát,miközben azt dalolja:"ha énnéköm makkos stricikopogósom lenne"
Van úgy,hogy a szégyérzet tör rád GYÁSZKAKAS képében,s hogy bűnhődj meggondolatlan szavaid miatt a szemedbe repül,s napokig ott tollászkodva így beszél magáról:ugye mily szép madárka? (s nem vagy rá képes,hogy hentesbárddal nyakát szegd,s belső szerzeit banánturmixba aprítsd...pfúúújjj!)
Ámde van úgy is,hogy a vidámság törpepingvinje jön el a tegnapból rózsaszín úszógumival derekán,s azt csipogta:sósmogyoró,sósmogyoró... így emlékeztet rá mily mókásan is viselkedett Melvin (a férfi,ki néhanapján- miként tegnap este,s zordon sorsod hajnalán-birtokába vette elmédet,s ha úgy tartotta kedve,hős fémdalnokot,vagy épp zorall gengszterrappert imitált,ki nem sunázza a szerepjátékot)
Ejjj...de kiszakadt belőlem minden,mi lelkemet tonnás szőröshátú mangalicaként nyomta...
De most aztán tipli,uzsgyi!

(A költő köszönetet mond mindenkinek,ki segédkezett,hogy létrejöhessen eme remekmű,illetve elnézést kér ama érintettektől,akiket esetlegesen,tudatán kívül megbántott.Legközelebb vendégeim vagytok egy fröccsre,miközben meghallgatjuk Uhrin Benedek Nagyon Izgalmas Játék c. számát.)