Valamikor régen, egy távoli galaxisban Darth Vader nagyúr lesújtott lézerkardjával Obi van fejére. A távoli jövőben azonban olyan események folytak, amik egész időparadoxon-szökőárt zúdítottak a tér-idő kontinuumra, ami aztán lokális örvények formájában behálózta az egész anyag-antianyag-metaanyag világmindenséget, Tündérországot is beleértve. Ennek következtében történhetett meg az a nulla valószínűségű esemény, hogy Obi van laza csuklómozdulattal megkocogtatta a postás vállát, és rekedt hangon tüzet kért tőle. Kovács úr ellenben szőrén-szálén eltűnt. /Hősünk sosem tudta meg, mi történt vele, így erről emlékirataiban sem számolt be. - a szerk./ Viszont azt sem tudta meg, mit szólt Darth Vader, amikor győzelemittasan csizmájával megrugdosta a földön hason fekvő hullát, és amikor az a hátára fordult, egy idegen arcot látott az öregember helyett. Eközben Obi van rágyújtott egy havannai szivarra, mely valamikor Fidel Castro privát szivartárcájában foglalt helyet. Lassan, élvezettel szippantott egy mélyet, a füstöt sokáig lent tartotta, majd kélyes vigyorral arcán, karikákat eregetve kifújta. Postásunk földbe gyökerezett lábakkal állt. Obi van hirtelen mozdulattal eldobta a szivart, összedörzsölte a tenyerét, és megszólalt: -Munkára de rögtön, nyakunkon a gonosz!