Visszatérve egy kicsit a pátoszhoz:

szóval gyakran elcsodálkozom azon, hogy a "jobbos" arcok időnként mennyire jól képesek észrevenni egy problémát, jobban, mint a baloldal, mert az materiális-racionális felfogása miatt gyakran nem képes észrevenni a lelki gyökerű problémákat. Kár, hogy eme képességük mellé társul az a hiba, hogy az okokat viszont teljesen rosszl állapítják meg, emiatt megoldási javaslataik is a blődség határát súrolják... talán azért, mert nekik meg a racionalitáshoz nincs érzékük.

Jelen esetben: igazság szerint Puzdra, Bencsik, és még néhányuk azon észrevétele, hogy az emberek feje "le van horgasztva", ez bizony igaz.

Bárhol jártam eddig külföldön , mindenhol elmentem valami zenés szórakozóhelyre, és azt tapasztaltam, - főleg persze nyugat-európában - hogy tökidegen emberek egymásra vigyorognak, mindenki összedumál, összehaverkodik, egyszóval közösségi, családias hangulat van. És ez nagyon fontos ám, fontosabb, mint elsőre látszik. Úgy hiszem, szociális élményeink sokkal nagybb mértékben járulnak hozzá életminőségünkhöz, mint az anyagi javak. Itthon meg mi van, ugye, mindenki nyomul a haverjaival, és mindenki más idegen. Egy közismertebb példa a HÉV: szóval amíg van szabad box, addig mindenki oda ül, nem ám oda, ahova már ülnek, a két ember utazik a vonaton és elkezdenek beszélgetni kezdetű vicceket lassan lehet elfelejteni.

Szóval a fej valóban le van horgasztva.

Jobbos barátaink ott tévednek baromi nagyot, hogy ennek az oka a nemzeti érzés alacsony szintjében látják, ami alatt a látványos nemzeti külsőségek-szimbolika lobogtatását kell érteni. Itt van a hiba. Soha nem fognak attól az emberek egymás mellé ülni és beszélgeti a HÉVen, hogy kirakunk minden sarokra egy mill. zászlót. Nem ez emeli fel a fejet. Inkább az életbe vetett hit, a létbiztonság...