Kedves VILÁGOS,

A neutrinók a legkisebb tömegű, szubatomi elemi részecskék. Sokáig úgy tartották, hogy a tömegük nulla, az utóbbi évek mérései alapján ma már biztosnak látszik, hogy van tömegük, de borzasztó kicsi, az elektron tömegének mintegy ötmilliomod része. Töltésük nincsen, a semleges leptonok családját alkotják. Nem hat rájuk az erős kölcsönhatás sem, amely a kvarkokat protonokká és neutronokká tapasztja össze, ill. összetartja az atommagokat. Mivel tehát ennyire kevéssé lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel, gyakorlatilag minden anyagon akadály nélkül áthatolnak. Minden további nélkül képesek keresztülszelni a Földet, és a Földet keresztülszelő neutrinók közül csak minden egymilliomodik ütközik össze egy atommaggal. Az ütközéskor a rövidtávú, ún. gyenge kölcsönhatás révén lép kölcsönhatásba egy kvarkkal.

Háromféle neutrinó van: az elektronneutrinó, a mű-neutrinó és a tau-neutrinó. Mindháromnak van antirészecskéje is, ezek az antineutrinók.

Mivel tehát a neutrinók alig lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel, detektálásuk is nagyon nehéz. A neutrinó létezését 1930-ban Pauli vetette fel azon az alapon, hogy a mérések szerint béta-bomláskor az energia egy része eltűnt, tehát valami elvitte. De csak 1956-ban sikerült bebizonyítani, hogy tényleg létezik ilyen részecske.

A Napban a ma leginkább elfogadott elmélet szerint hidrogénfúzió zajlik, és ez rengeteg neutrinót termel. Azonban a Földön detektált neutrinók száma csak kb. fele annak, mint amennyinek a számítások alapján lennie kellene. Erre a rejtélyre az elmúlt hónapban született válasz: mivel a neutrinónak (az eddigi elképzeléssel ellentétben) tömege van, ezért a háromféle neutrinó képes egymásba átalakulni. Az eddig használt detektorok csak az elektronneutrinókat érzékelték. A hiányzó neutrinókat azért nem észlelték, mert azok átalakultak másfajta neutrinóvá. A neutrinók észlelése rengeteg fontos információval szolgál a Nap működéséről. A Napból másodpercenként és négyzetcentiméterenként mintegy 65 milliárd neutrinó érkezik a Földre, túlnyomó részük zavartalanul átrepül a Földön.

A neutrinók kutatása azért is fontos, mert a neutrinók az Ősrobbanás után igen hamar létrejöttek, és ezért az Univerzum távoli részeiből érkező neutrinók az Univerzum igen korai állapotáról szolgáltatnak információt.