Először is a Taraxacum officinale nevei között nem kikerics, hanem kikirics szerepel; ez már eleve más (minimum tájnyelvi névalak). Másrészt csak az említett Virágkalauzban is legalább hat faj elnevezései között van felsorolva a kikirics: a pitypangon kívül illetik ezzel a névvel az Őszi kikericset (Colchicum autumnale; Liliaceae) (vsz. ez az a "híres kikerics", amelyikre te gondoltál), valamint a kökörcsin nemzetség összes faját (Pulsatilla; Ranunculaceae). A népi növényneveknél (mert itt ilyenekről van szó) nem szabad számonkérni a taxonómia pontosságát... Látható, hogy a legkülönbözőbb családokhoz tartozó fajokat illeti egy-egy tájnyelv azonos névvel, ki tudja, milyen meggondolásból. (Néha ezt is érdekes lenne firtatni!)

Különben hasonló eset áll fenn a fölsorolt nevek közül még legalább a következőknél: ebtej, kácsavirág, kákics, Szent János füve, zsibavirág. Ezek mind amolyan vándornevek, azaz több, a rendszertan szerint egymással köszönőviszonyban sem álló fajt jelölhetnek. Sőt, a hab a tortán, hogy a köznyelvi alakhoz igen közel álló pippang név sem csak rovatcímadó fajunk sajátja, hanem jelöli a Kakukkfű-arankát (Cuscuta epithymum; Cuscutaceae) is! Már ha igaza van a lentnevezett Virágkalauznak... Hiszen mindezen nevezéktani elmélkedések alapját ezen opusz szolgáltatja, s ez a tény azért korlátozza következtetéseim helytállóságát, hiszen el lehetne képzelni szakszerűbb névgyűjteményt is... De hát mit csináljunk, most ez van. Ha valamelyik szagemberrnek kedve támad, talán kijavít majd valami komolyabb forrás (pl. Tájnyelvi Atlasz?) alapján.