Volt már ilyen, nem tagadom.
De nem sokszor. Általában igyexem úgy intézni a dolgokat, hogy ne is derüljön ki, hogy én akartam így. Vagy ha mégis, akkor a másik is örüljön annak, ami végülis történik.
Ez plusz odafigyelést igényel, de meg szokta érni.
Mondjuk az ilyen dolgok esetén is inkább csak a második kategória képviselőire figyelek.

És mit gondolsz az infantilizmusról? :-)