Tegnap felénk is mintha fáradtság került volna a levegőbe (lehet, hogy telihold volt?)
Hamar befejeztem a munkát és elemntünk egy görög étterembe vacsorázni. Muszakát ettem, és búzasört ittam, és az étterem kerthelyisége a csatorna partján van, és jó idő volt.
Hazaérvén az alváshoz készülődve eszembe jutott, hogy vasárnap felvettem a Henry Fool-t, mert későn kezdődött, és gondoltam kicsit belenézek, mert egyszerűen minden tetszik, amit Hal Hartley csinál. És nem tudtam abbahagyni, úgyhogy negyed kettőig tévéztem.
A történet kusza, és mégis érthető, és a szereplők pedig fantasztikusak.
A kovacsagi féle filmtetszési skálán kilencest adnék.