Pedig annyi volt. Az akkori autóm, a Skoda 120L végsebessége még óra szerint is csak 130-volt.
Viszont gyarorlatilag a teljes távot autópályán tettem meg, hétköznap éjszaka, szóval a forgalom a külső sávban battyogó kamionkonvojokon kívül elhanyagolható volt.
Padlógázzal jöttem végig, nem kíméltem szegényt.
Ha félig kiürült a tank, megálltam benzinért, kávéért, vécézni. Nincsenek olyan sűrün kutak mint M.O.-on.

Ja és a lényeg. Az a húsz óra, az kétszer tíz volt. Vagyis autózás éjszaka, alvás nappal. Aztán ugyanez megint.

Olyan is volt amikor már a mostani autómmal kellet elmennem Svájcig, mivel egy barátom balesetet szenvedett.
Csörgött a telefon reggel 5-kor.
Elintéztem a biztosítást pénzt vetem magamhoz, és elindultam kb délben.
Az Oszták-Svájci határhoz kellett mennem egy kis faluba. Jócskán éjszaka volt mire odaértem. A faluban a cím keresgélésével is egy csomó idő elment.
A dolgos osztákok csak a fő utcát világítják ki éjszaka, a többit minek úgyis mindenki alszik. :)
Egy darab emberrel/autóval nem találkoztam.
A sötét házak közt jól jöttek a terepfényszórók.
Szerencsére rendőr nem látta. :)
Aztán ugyan azzal a lendülettel irány vissza.
Ha jól emlékszem délután érhettem haza, 36 órát voltam talpon, és vezettem(max 130-al, de álltalában 110-el, mert a mostani autóm-mivel terepjáró- csak ennyit tud) vagy 2000 km-t.
Hát ez is egy sport.