csíkos-pöttyös könyveket én is olvastam, bevallom itt és most töredelmesen. és volt, amelyik tetszett, na. azt kell mondjam. és tényleg, ahogy most greenwood írta tisztára megvilágosodtam, mert eddig sosem tudtam, hogy igazándiból mi tetzsett bennük, és most rájöttem, hogy hoppá, igen, az hogy lányokról szólnak. hogy lányok gondolkznak benne. igen, asszem ez volt az, ami miatt érdekelt.
mellesleg az a részlet, az tényleg nagyon úgy van, csak azért az olyan torz, ahogy leírja, mert olyan, mintha kizárná azt, hogy ez a nő gyöngéd is tudott lenni. pedig annyira. és ugyanakkor, mikor az arcodba rakja a csizmát, ugyanakkor olyan szelíd is. olyan, amit például egy férfi nem tud leírni. és mikor kegyetlen akar lenni, akkor meg durván kegyetlen, egyszerűen nem is lehet leírni milyen ez. tényleg nem.