Akkor nagyon hasonlóan ismertük meg (csak én nem kvázi depressziós korszakomban voltam már akkor -- 16 évesen még Dosztojevszkijbe voltam belezúgva, lehet, hogy az volt a 'kvázi':)

Mi az a galaxis útikalauz? hátha ott a válasz a nagy rejtélyre?:) Legalább a szerzőjét írd már le, köszi.

Erről pedig, hogy >>teljesen hétköznapi emberként ír, teljesen távol áll tőle a művész identitás, ha érted mire gondolok. úgy ír, ahogy te írnál, úgy ír, ahogy érez>> egy idézet jut eszembe a naplóból, sajnos csak tartalmilag tudom visszaadni, mert nincs nálam a könyv. Valami olyasmi volt, hogy gyerekeket akar, meg mosogatnivaló edényeket, és írni, olvasni -- hú, hát ezt elég gyérül sikerült felidézni most, -- Riv, nézd már meg, ha esetleg nálad van a könyv, alá is van húzva... Valahol az elején. De az volt benne a jó, hogy az élet teljességét akarta (hozzáteszem: a kifejezetten női élet teljességét) -- ezt nagyon szeretem benne.