"Az érdekel, pl. hogyan történt, ültél otthon, vagy gyüliben, imádkoztál, mit éreztél..."

Gyüliben, imcsiztek értem. Amit éreztem, az nagyon jó volt. Nem üvöltöztem, nem estem se előre, se hátra, csak elkezdtem nyelveken imádkozni.

"... mi az a plusz amit kaptál, jobban tudsz imádkozni, szólsz nyelveken, gyógyítasz vagy prófétálsz stb.
Vagy pedig csak egy jó érzés volt és kész? "

Ilyen sorrendben. :-)
Hogy jobban tudok-e imádkozni? Hmm, hát bizonyos szempontból igen, ugyanis a nyelveken szólás egyik lényeges aspektusa az, hogy a Szentlélek a te szádon keresztül azért is imádkozik, amit te a saját értelmeddel nem tudnál megfogalmazni. Ha ez "jobb" imádságnak számít, akkor jobban tudok imádkozni.
Számomra azonban a Szentlélek-keresztség értelme nem a jelenségekben és egyéb látványos momentumokban leledzik, hanem az erőben. "Vesztek erőt...." - írja az Ige, és szerintem pontosan ez a kulcsak ennek a dolognak is. Ha megnézed, amikor a tanítványokra rászállt a Szentlélek, utána kaptak olyan erőt, hogy képesek voltak a feladatukat betölteni. Szóval SZVSZ, a Szentlélekkel való betöltekezés egyik legfontosabb aspektusa számomra az volt, hogy új lendületet adott a hitemnek, sokkal érettebb keresztényt faragott belőlem. Nem egy szimpla jó érzésről van tehát szó.

Van egy csomó tévképzet a dologgal kapcsolatban, amelyek közül néhányba sajnos én is beleestem. Először is, megtérésemkor a gyülinkben már a legtöbbeknek "megvolt" a Szentlélek-keresztség. Emiatt aztán kisebbrendű hívőnek éreztem magam, és csak azért, hogy "felnőjjek" a többiekhez, gyorsan meg akartam szerezni a Szentlélek-keresztséget. Ez aztán oda vezetett, hogy három évet kellett várnom rá a rossz motivációim miatt. Nem akarom másra kenni a dolgot, de úgy érzem a karizmatikus mozgalmak nagymértékben felelősek azért, hogy a maguk belső szerkezetét úgy mutatják be tagjaik előtt, mint egy hierarchikus struktúrát: a piramis csúcsán a pásztor áll, aki egy óriási szellemi vezető, ettől lefelé következnek sorrendben azok, akiknek kilóra mérve sok szellemi ajándékuk van. (Ilyen pl. a nyelveken szólás is). Legalul vannak a kis buta, szerencsétlenek, akik még be sem töltekeztek Szentlélekkel... :-)
Természetesen ezt ilyen formában sosem fogod hallani, mégis ez folyton ott lebegett a levegőben, akármelyik ilyesmi gyülekezetbe mentem.
Keményen visszatartja az embert attól, hogy vágya legyen bármilyen ajándékra.