Nekem a nyelveken szólásról, meg a földön tajtékzásról mindig ugyanaz a levél jut eszembe, ahol Pál arról ír, hogy tiszta szívvel kérnünk kell a Lélek ajándékait, de az elsőszámú dolog továbbra is a szeretet, és amennyire én értem, nem szabad valakit aszerint kategorizálni, hogy szól e nyelveken vagy nem, többek közt azért mert a nyelveken szólásnak akkor van értelme, ha van fordító.

Akkor van probléma ezekkel az ajándékokkal/vagy megnyilvánulásokkal, (ld görög szövegben különbség van e kettő között) ha ezeknek a jelenléte megosztja a gyülekezetet illetve versengésre készteti őket. De az is elég baj, ha egy ember elkezd kételkedni a saját üdvösségében azon az alapon, hogy nem tud nyelveken szólni.

Az extatikus földön végzett mozgásoknak meg nem találom nyomát a Bibliában és ezért arra hajlok, hogy ne fogadjam el az ilyen dolgokat.

Üdvözlettel

Hettie