Elmondva nem sokat jelent... Az a lényeg, hogy a Yellowstone-ban táboroztak, ahol rengeteg volt a medve, és éjszakára megszálltak valahol... A kocsijukba bepakoltak pár halat, amit már nem tudtak megenni vacsorára, -- éjszaka megjelent egy medve, és az egész kocsit szétcincálta a hal miatt, óriási robajjal. Órákig hallgatták a robajt a sátrunkban fekve, Sylvia rettegett, Ted el akarta zavarni a medvét, de aztán nem tette, hatottak rá S. félelmei... Végül elment a medve, és másnap derült ki, hogy ugyanez a "kedves maci" (mint a medvék ott általában), mielőtt hozzájuk ért volna, hogy kifossza a kocsijukat, megölt valakit egy másik kempingben.

de nem ez a lényeg, hanem a hangulata ennek az egésznek -- sajnos túl hosszú a vers, hogy ide bemásoljam. Csak a vége:

"Félelmed hibátlanul kalkulált.
Láttál a mosókonyhában egy nőt,
Aki a másik kempingből menekült át.
Rögtön tudtad, hogy az a medve volt az.
Miután embert ölt, átcsörtetett az erdőn,
Hogy kiraboljon.
Ötvenkilencedik medvénk volt. Láttam, elég jól,
A kíváncsisággal szemközt libikókázó
Veszélyt -- hogy egy állat agyában
Egy szikra beindíthat egy életet
Péppé zúzó tonnát. Csak azt nem láttam,
Hogy a te agyadban milyen szikrától
Vált lapos forgatókönyvünk irodalommá --
Hogy miféle önmegváltás préselte ki
És szűrte át írógépszalagodon
Agyadból a vért.

Akkoriban még
Nem értettem, hogy
A fejedben fel-alá száguldozó
Halálnak időnként meg kell állnia,
Csak hogy tovább száguldjon, aztán megint
megálljon,
És közben átmenetileg
El kell szállásolnod valahol"