Kedves GLászló!

Szép, szép, de mi van, ha most én próbálom meg összefoglalni a tényeket?

A korábbi tévhittel ellentétben tavalyelőtt is volt neonáci megemlékezés a Várban (a más városokban történtekről most ne is beszéljünk), és a korábbi tévhittel ellentétben ezen is megjelentek külföldiek. Többen, mint az azt megelőző évben, de kevesebben, mint az idén. A rendőrség tavaly is kapott jelzéseket, amelyeket a jogszabályokra hivatkozva nem vett figyelembe, pontosabban nem lépett fel a szervezőkkel és a felvonulókkal szemben.
Az írott sajtó összességében éppen csak említésre méltónak tartotta az ügyet, nem gondolta úgy, hogy itt a törvényhozóknak bármi feladatuk lenne, sem azt, hogy itt valamifajta veszély leselkedne a békés, az erőszakot elutasító emberekre.

Az idén valamivel többen, de egyazon tartalommal (megemlékezés tárgya, jelképek, karlendítés) vonultak fel a kopaszok. A rendőrség a jogszabályokra hivatkozva nem járt el a szervezőkkel, illetve a felvonulókkal szemben. Rendőri intézkedésre csak a kocsmában került sor.
A sajtó említésre méltónak találta az ügyet, számtalan publicisztika, vezércikk jelent meg, nem egy közülük nyíltan újfasiszta veszélyről beszélt, összefüggést sugallva a jelenlegi kormányzat politikája és e veszély között. Ezt a következtetést nyilván nem a kocsmai balhé alapján vonták le. (A mai Magyar Hírlap öt olvasói levele közül kettő(!) e témában született, holott a szerkesztők ismerhették már a tényeket a pénteki Népszabóból.)

Ezért gondolom azt, hogy Trebitschnek van igaza, amikor az írástudók felelősségéről beszél.