Amikortól már lehetett vittük mindenfelé Petit. Ahogy jó idő lett ki-kimerészkédtünk a házból, eleinte csak néhány percre majd fokozatosan növeltük a kint töltött időt. Amikor szép napsütés volt február végén, március elején elmentünk sétálni a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz. Mojo szülei 200 km-re laknak márciusban már Őket is meglátogattuk. A babaülést is szépen megszokta, most a közel 10 órás autókázáskor sem volt semmi probléma.

Itthon Körmendnél álltunk meg, majd Ausztriában Klagenfurt előtt és Olaszországban Udine után.
Körmendnél a benzinkútnál is és Ausztriában az autóspihenőben is van babapelenkázó helyiség, így a pelenkacsere sem jelentett akrobatamutatványt. Normális körülmények között lehetett tisztába tenni a Picit, utána kezet tudtam mosni, szóval ezen a téren sem volt semmi probléma.

Ha a szülők nem otthonülő típusok, akkor szép fokozatosan a babát is hozzá lehet szoktatni a utazgatásokhoz. Mi már elég régóta ugyanúgy mozgunk, mint amikor még nem volt meg Peti, alig van olyan hétvége, hogy itthon vagyunk.

Vettünk a kocsiba szivargyújtóról működtethető merülőforralót, így bármikor percek alatt forraltvizet tudunk készíteni, illetve cumisüvegmelegítőt amibe be lehet tenni a bébikajás üveget is és meg lehet bármikor melegíteni.

Szóval a babával együtt is nyugodtan lehet menni!:))))

Na, nem locsi-fecsizek itt tovább.

Sziasztok:
Buksi