Fúziós Úr,

az addig rendben is volna, hogy a szubtér-adás milyen gyorsan halad, meg milyen messzire hallatszik (elvégre a mi "normál terünkben" is csak addig hallható egy rádióadás, amíg megfelelő fluxusa van), de nem kellene a szubtérből való kilépés UTÁN olyat mondaniuk, hogy "kommunikációs hatótávon belül vagyunk", mert akkor már csak nem szubtér-jelet küldenek 2000 kilométerre, hanem szimpla adást, amit még a mai primitív technológiával is meg lehet simán oldani ilyen, sőt még sokkal nagyobb távra is, lásd pl. Voyager (az űrszonda, nem a hajó! :-) ) Engem igazán csak a teljes mértékű fizika iránti érdektelenség zavar, ami az egyes részekből süt, pedig nem vagyok egy fizikus-képzettségű egyén.

A relativitás-elméletet egész jól elmagyaráztad ahhoz képest, hogy "nagyon felületesen ismered" :-)

Érdekes semmibe vétele a fizikának a Trekben az is, hogy az impulzus-hajtóművet folyamatosan üzemeltetik, amikor pl. 1/2 impulzussal haladnak, pedig elég volna egyszer felgyorsítani a hajót egy "impulzussal" :-), azután már csak meg kellene állítani valahogyan (van ennek a hajtóműnek olyan neve is, hogy "Newtonian Drive"). Ahogyan ők használják, úgy vagy folyamatosan gyorsulnának, vagy pedig igen lassan érnék el az 1/2 impulzus-sebességet, mert az elején nem teljes meghajtással dolgozna a hajtómű... A "Teljes leállás" parancs után pedig semmilyen fékezőerő jele nincs a hajón kívül, pedig valahogy csak meg kéne állni! Ha így lenne, akkor pl. ha leveszed a lábad a gázról és leveszed a gyújtást, az autónak rögtön 0 sebességre kellene lassulnia, Te pedig kiesnél a szélvédőn :-)

Némó