DcsabaS_ Creative Commons License 2001.06.06 0 0 19
Kedves HerrNilsson!

A hibák felhalmozódása azonnal beindul, amint elmúlik a szelekciós nyomás. Az erőforrások másra való felhasználása viszont általában NEM, ugyanis az sokkal bonyolultabb (hosszabb) folyamat. (Ráadásul szintén igényel szelekciót, csak a korábbitól különbözőt.)



Kedves free spirit!

Írod:
"Ha mondjuk valaki egy életen keresztül ágyban feküdne, a lábai szinte teljesen használhatatlanná válnának. Legalábbis egy időre. Szerintem ugyanigy van ez mindennel."
Van ebben igazság, de megzavarja a képet, hogy a soksejtű élőlények, az egyedi életük során szerzett tulajdonságaikat (roppant kevés kivételtől eltekintve) NEM örökítik át! (Ivarsejtjeik védett helyen, lényegében változatlanul várakoznak a bevetésre.) Ez sok-sok nagyságrenddel lelassítja az evolúciós fejlődés ütemét. Ugyanis változásra csak az a körmönfont lehetőség adódik, hogy az ivarsejt által hordozott genetikai állomány véletlen megváltozásának elő kell segítenie az utódok eredményes szaporodását.

Az egysejtűek esete más, ugyanis ott az egyedi élet során elszenvedett bizonyos változások (pl. a mitokondriumok száma) is közvetlenül megjelenik az utód sejtekben.

Írod:
"A gének ezt természetesen nem veszik rögtön át, de mondjuk, ha valami folytán az egész emberiség ágyban (vagy tolókocsiban) töltené az életét, pár 1000 év múlva - szerintem - az emberek már eleve csökevényes lábbal születnének. "
A mozgássérültek részaránya (tudomásom szerint) jóval 1 százalék fölött van (:-(((, és egy részük genetikai okból mozgássérült. Ha igaz volna, hogy mondjuk 1 százalék esélyünk van genetikailag rossz lábat örökölni, és a rossz láb nem jelent szaporodási hátrányt, akkor 25 év generációs idővel számolva, 1000 év alatt majd' 1000/25 = 40 százalékra nőhetne a rossz lábúak aránya. De nem azért, mert a gének átveszik a tolókocsis létformát, hanem mert nem szelektálódnak ki a rossz lábat okozó gének.

Írod:
"Tudom, hogy ez a hivatalos álláspont, de énszerintem Afrikában soha nem voltak szőke emberek. Mivel - Darwin szerint - a majomtól származunk, Afrikában a majomból egy sötét bőrű emberfajta alakult ki, mig messze északon, ahol felesleges lenne a sok pigment, szőke és kék szemű. Ez persze millió évek alatt történt. "
A hivatalos álláspont szerint egyetlen ma élő majomfaj sem volt az ősünk, tehát nem a majmoktól származunk. Az persze igaz, hogy "hivatalosan" az őseink között voltak olyanok is, amelyek fejlettsége még a mai majmokét sem haladta meg.

Ha megnézed egy tetszőleges szőrös emlős bőrét, miután mondjuk leborotváltad, akkor általában hasonló rózsaszínes árnyalatot fogsz látni, mint az európai ember esetében. A szőr nélküli (pontosabban csökevényes szőrzetű) emlősök bőrének a színe a környezet, illetve az életmód függvénye. Ebben a napfény jellege igen komoly befolyásoló tényező.

Ha az ember őseinek szőrtelenedése Afrikában történt, akkor a bőr színének elsötétedése is. De az afrikai elsötétedés úgy is bekövetkezhetett, ha északról vándorolt oda egy alapvetően világos bőrű ősünk.

Előzmény: HerrNilsson (16)