Ahogy azt a felhasználói adatoknál található "bemutatkozás"-om tartalmazza:

ÉS, 2001/17.

FUNGICID

Fény derült az aknamunkára. Az előzményeket minden tévénéző és újságolvasó magyar ismeri: az Amnesty International egy igen gusztustalan, mosdatlan, körme alatt véres férfiláb közelképével próbálta felhívni a szlovénok figyelmét a magyar rendőrség állítólagos brutalitására. Az Országimázs Központ, miután bevallottan nem készített kutatást arról, mennyiben rontotta ez a hirdetés hazánk hírnevét, igen gyorsan és tökéletesen jogszerű úton megrendelte az ellenkampányt a tekintélyes Happy End Kft.-nél, illő honorárium fejében. A mű napok alatt elkészült. (Ogilvy szerint egy reklámkampány "átlagos kihordási ideje valahol a hiénáké [110 nap] és a kecskéké [151 nap] között van". Továbbá "azok a reklámszakemberek, akik nem törődnek a kutatási eredményekkel, éppolyan veszélyesek, mint azok a tábornokok, akik nem veszik figyelembe az ellenség megfejtett rejtjeles üzenetváltását".) Az elkészült ellenfilmen feslő sárga rózsa pátyolgat egy fiatal, tiszta, szép, inaktól mentes női lábat, majd célhoz ér valahol az öregujj és a második ujj táján, megerősítendő a szlovén tévénézőben, miszerint jogában áll szeretni Magyarországot. Ezek után megvilágosodott a kép. Rossz az, aki rosszra gondol, és bármi hasonlóságot vél fölfedezni e látvány meg százéves gyógyszergyárunk hirdetése között, amelyen fiatal, tiszta, szép, inaktól mentes női lábfej látható, öregujja és második ujja között feslő sárga rózsával. De ha már az ember ennyire rossz, és mégsem állja meg, hogy nyugtázza a hasonlóságot, akkor is el kell ismernie, hogy a hirdető cég nem cselekedett elegánsan, amikor az említett képet megfontolt szándékkal betette a 2001. évre szóló, 2000 végén közreadott zsebnaptárába, közvetlenül a naplórész elé. Ily módon ugyanis előzetesen árnyékot vetett, abszolúte méltánytalanul, a Happy End Kft. 2001. áprilisi kampányának eredetiségére. Nem helyeselhető továbbá, hogy a hirdető cég az országimázs ápolásába tökéletesen beleillő szlogenjét - "...hogy újra szép legyen" - olyan alantas témával hozza kapcsolatba, mint a lábgomba. (Még a végén valaki megtudja külföldön, hogy van gombás magyar láb!) A kép felső részén ugyanis az odaillő "Magyarország - jogodban áll szeretni" szöveg helyett a következő három sor olvasható: Terbisil terbinafin a fungicid. Ugyancsak helytelen, hogy amíg az ember eljut a rendőri szelídség és emberijog-tiszteletbentartás ezen üde és illatos jelképéhez, át kell verekednie magát a magas vérnyomást, a prosztata-megnagyobbodást ("tágítja a szorost"), a posztoperatív hányingert gyógyító szereken és a Cavintonon. Továbbá tökéletesen indokolatlan - és feltehetően komcsibérenc - cselekedet volt a következő idézet részéről, hogy volt pofája eszembe jutni: "A legtöbb "ügypártoló" kampány túlságosan kisszerű és későn indul. Nem a megfelelő közönségnek címzik, hiányzik belőle a pontosan kijelölt cél, nem futtatják elég sokáig, gyengén van kidolgozva, reménytelen ügyeket pártol. Úgyhogy a legtöbb ilyen kampány el is bukik. Az ügypártoló reklám nem kezdőknek való munka" (Ogilvy a reklámról, Park Kiadó, 1990, Török András ford.). Különben is rágalom, hogy gombairtásban kezdők vagyunk.

(nos)