Sziasztok,

hát kicsit lemaradtam, mert kintragadtunk Nagymaroson anyósoméknál, aztán meg vettem egy gobelin párnát, amit magamnak kell megcsinálnom. Teljesen be vagyok indulva, már alig várom az estét, hogy leülhessek a fotöjbe, és hímezgessek. (Sosem voltam ilyen, úgy látszik így üt ki rajtam a gyes-betegség, bár egyetértek Mámival, hogy ez nem egy állapot, csak néha rátör a magunkfajtánkra.)

Minden szülinapost (kicsit és nagyot) isten éltessen!!!!!

Amúgy én is néha áhitozom arra, hogy dolgozzam egy kicsit, de ha belegondolok, egyszerűen nem tudnék időt szakítani rá. Amikor van egy órácskám, jól esik elszaladni valamit mozogni (úszni, tornázni), vagy összefutni valakivel. De azért már hiányzik az is, hogy megmozgassam egy kicsit az agysejtjeimet. Ezért találtam ki, hogy szeptembertől megint az iskolapadot gyűröm. Bár fogalmam sincs, hogy ha lejár az - egy, két há...- gyerek utáni gyes, mihez fogok kezdeni.

Üdv. t.