Sziasztok!

Rég jártam erre, és látom, hogy vannak újak is. :-)

Tömegközlekedés: most vittük Kisbulcsút ortopédiai szűrésre anyukámmal (apa külföldön). Buszon, hordozóval. Na, visszafele háromkor 139-es busz, eléggé tömve. Fölszállunk a forgóba, tartjuk a hordozót. 6 idétlen kamasz röhög, hogy kutyát (!) így viszünk, de aztán mikor fölfedezték, hogy kisbaba, még hangosabban röhögtek. SENKINEK, sem nekik, sem más, ülő embereknek nem jutott eszükbe, hogy a babának - meg nekünk, akik visszük - biztonságosabb lenne ülve...

Kocsink nincs, de nagyon örülök, hogy elvétve kell csak elhagynom a lakótelepet.

Nem mintha terhesként azt tapasztaltam volna, hogy átadják a helyet. Igaz, alig látszott a hasam, meg tényleg nem éreztem syükségét, de önszántából két ember adta át, meg egy iskolás fiút fölállított egy álló egyetemista (szegény fiú nem is láthatott, mert olvasott - a mellette tespedő kamasz bezzeg a füle botját sem mozdította). Arra ellenben volt példa, hogy megkritizáltak idősebbek, hogy miért ülök, ha véletlenül le merészeltem ülni.

Égyébként Kisbulcsú szépen feljődik, súlyával együtt sajnos a hasfájásainak intenzitása is nő, meg sokszor olyan sokáig elnézeget, hogy utána a fáradtságtól nem tud elaludni, és azért muzsikál. Anyukámra, a babájára meg a mellemre márránevetett - följebb még nem emelte tekintetét. ;-).

OFF
Piglet, írtam neked, válaszolj!
ON

quizas