Hát a páncélos. Rendszerint minden napra viszünk valami főtt konzervet, aztán minden nap kisorsoljuk, hogy aznap mi a menü. A választékot a magyar konzervipar aktuális termékeiből állítjuk össze: töltött káposzta, székelykáposzta, rakott káposzta, sóletbab, marhagulyás, borsófőzelék, lencsefőzelék, zöldbabfőzelék, ravioli, tortellini, meg még amit találunk. Bár én az utóbbi kettőt nem szeretem, de mindig akad jelentkező rá, aki hajlandó adni érte valami főzeléket. :-) Ezekből állnak az ebédek. De egész jól eláll pl. a kolbász meg a szalámi is, még akkor is, ha rúd formájában visszük, de a vákuumfóliás különösen. A vaj (vagyis a dobozos margarin) is remekül bírja. Meg lehet még jópár dolgot találni, de a hűtőtáskában, ha nem tesszük ki a napra, napokig eláll pl. a paradicsom is, meg sok minden, ami egyébként nem kimondottan tartós. Persze a hűtőtáskát úgy kell érteni, hogy csak induláskor töltjük meg jégakkuval, mert utána már nincs hol lehűteni őket, de így is sok minden kibír benne majdnem egy hetet is. Muszáj otthonról vinni, mert ahol nagy a turistaforgalom, a gatyánkat is elkölthetnénk kajára, ráadásul Magyarország határain kívül sok esetben nem olyan könnyű normális húst találni, na meg kenyeret. Úgy tesznek, mint aki nem tudja, mi az, hogy vekni. Meg persze vinni kell kellő mennyiségű sört is, mert abból se könnyű olyat találni, ami bár nem olcsó, de még a megfizethető kategóriába esik. Ez komoly rutint igényel. De a sör legalább a tengerben nagyjából iható hőmérsékletre hűthető.
Azért ez nem azt jelenti, hogy nem kóstoljuk meg a helyi kaját meg a sört, de nem azon élünk. Kinek van erre energiája? Persze tejet meg ilyesmit helyben veszünk.