Sziasztok!

Képzeljétek, Máté babám ma reggel 9-ig aludt! Már ott sertepertéltem mellette, hogy Fiatalúr! ébredjen má' fel és faljon!

Vickie!
Néha én is olyan eszementen hajtósnak látom a világot és szívesen mondogatom, hogy
Stop the world, I want to get up!
(nem tudok jól angolul, de ezt a mondást nagyon megtanultam) Szvsz is túlzásba esett a világ, mindenből a max. kell, nincs megállás. Miért jó ez? Kinek jó ez az iszonyú hajtás, a versengés? És tényleg: miért kell már a kicsiknek is versenyezni a felvételin? Egyszer azt mondta nekem egy gyerekpszichológus, hogy a gyerekeknek még 14 évesen is kell a játék, persze a koruknak megfelelő. Hol van ilyen? Már egy 10-12 évesnek sincs ideje, mert ilyen-olyan különóra, angol, korreptálás. Ha nem hajszolod bele a gyereket, akkor lemarad és kész.
Azért persze nem látom mindig ilyen sötéten a helyzetet. Mindig is voltak és mindig is lesznek művészek, tanárok és nem csak közgazdászok, jogászok. És az sem olyan nagy baj, ha valaki később diplomázik, attól még megtalálhatja a helyét. Remélem, hogy a világ is behúzza a kéziféket. Hú, de patetikusra sikerült a vége.

Mámi!
Elmúlt!! Tök jó, hogy nem fáj, csak ne kellene visszamenni!

Lujzi!
Mi történt az oviban???